hetilap

Láng István

Miért hozták nyilvánosságra ilyen váratlanul tanulmányaik eredményét?

– A tragédia bekövetkezte után másnap úgy döntöttünk, hogy nem várunk
szeptember közepéig, hanem egyértelművé tesszük a nagyközönség előtt, hogy a
tudomány előre gondolkodott. Olyan új feladatokat fogalmaztunk meg, melyeknek
egy része már a nemzeti ünnep előtt is aktuális lett volna. Újra kell
értékelnünk nagyon sok mindent.

Például?

– Szabványokat, építészeti tradícióinkat, az útburkolatok kialakítását,
terület- és városrendezési terveket, agrártermelési folyamatokat, mindazt, ahol
a szabad ég alatt folyik valami olyan, ami gazdasági jellegű, vagy sok embert
gyűjt egy helyre. Fel kell készíteni a lakosságot, hogy váratlanul jelentkező
meteorológiai események vészhelyzeteket okozhatnak, és ezekben tudatosan kell
cselekedni. Ez az úgynevezett klímatudatosság fontos része, melyet szeretnénk
meghonosítani, és az oktatás, illetve ismeretterjesztés valamennyi szintjén
megjeleníteni.

Magyarországnak eddig nem volt ilyen stratégiája?

– Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája nem volt, és jelenleg sincs.
Politikai, szakmai és társadalmi konszenzussal kell kidolgozni az előttünk álló
húsz-huszonöt év feladatait, a klímaváltozásra való felkészülés ugyanis nem
válhat a mindennapos politikai csatározások áldozatává.

Van ezzel kapcsolatban elfogadott nemzetközi gyakorlat?

– Általában van egy irányelv, melyet a mindenkori kormány kétévenként
konkrét cselekvési tervvé alakít át. Magyarán a parlament nem dönti el tizenöt
évre előre, hogy mit tesz majd a kormány. Amúgy a cselekvési terv elkészítésének
szükségessége bekerült az új kormányprogramba. Mivel a végrehajtáshoz forrásokra
van szükség, azt javasoltuk, hogy minden olyan programba, amely kapcsolatban van
a szabad éggel, és ami az unióhoz megy jóváhagyásra, kerüljön bele az
úgynevezett klímasérülékenységi vizsgálat. Ez tulajdonképpen egy meteorológiai
kockázatelemzés, amely azt vizsgálja, hogy az adott projektnek milyen hatásai
lesznek a természetre, a gazdaságra és a társadalomra. Amikor a magyar
pályázatokat brüsszeli szakértők nézik majd át, és látják, hogy ez is szerepel a
terveinkben, szerintem nagyobb eséllyel indulunk, hogy megnyerjük a pályázati
pénzeket.

A mi éghajlati zónánk mire számítson a jövőt illetően?

– Erre nagyon jó modellezési eredményei vannak a magyar meteorológusoknak.
Azt mondhatjuk, hogy egyelőre nem várható nagyon nagy területet érintő
katasztrófa, a hőmérséklet viszont emelkedni fog, és megindul egy kiszáradási
folyamat, az éves csapadékmennyiség átlaga csökken, s így a felszín alatti
vízkészleteink is csökkennek. Unokáink már más világban fognak élni, és most még
van idő a felkészülésre, de azt gyorsan el kell kezdeni. Az augusztus eleji
heves esőzéseket és a 20-ai tragikus vihart figyelve szaporodni látszanak a
változásokat jelző események. Ez még persze nem jelenti azt, hogy már itt is van
a klímaváltozás, de egy figyelmeztetésként mindenképpen értékelhető: emberek,
vigyázzatok!

Fotó: S. L.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek