A köztársasági elnök ugyanis szakított elődei gyakorlatával. Göncz Árpáddal
és Mádl Ferenccel ellentétben nem egyeztetett a pártokkal a jelöltjéről. Ezért,
bár a képviselők titkos szavazással döntöttek a kérdésben, a kormánypártiak már
a hétfő délelőtti bizottsági ülést követően bejelentették: nem támogatják
Horányit. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint,
bár a jelölt huszonöt éves bírói és két éves fellebbviteli főügyészi
tapasztalattal rendelkezik, ez utóbbi csak egy frissen létrejött posztot jelent.
Így Horányinak nincs akkora ügyészi tapasztalata a bonyolult működésű Legfőbb
Ügyészség irányításához, mint amennyi egy nagyvárosi vezető ügyésznek vagy éppen
egy megyei főügyésznek lenne. A szocialisták témafelelőse azt is elismerte, hogy
nincsenek favoritjaik, a köztársasági elnöknek alkotmányos kötelessége a
jelölés, nekik pedig az, hogy döntsenek az aspiránsról. Vastagh szerint a
köztársasági elnöknek le kellene vonnia a sikertelen választás tanulságait. Az
értesülések szerint ugyanis a kormánypártiak nehezményezték az előzetes
konzultáció hiányát. A köztársasági elnök ennek ellenére a következő körben sem
változtat ezen a gyakorlaton – jelentette be Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki
Hivatal Stratégiai Döntések Főosztályának vezetője. Bár Sólyom László annyiszor
állíthat újabb és újabb jelölteket, ahányszor csak akar, ez csak elméleti
lehetőség – tette hozzá a főosztályvezető. Kumin a szavazást követően azt
mondta: Sólyom László ezzel továbbra is azt akarja elérni, hogy jelöltje ne
kötődjön egyetlen párthoz sem, vagyis mindegyik oldal számára elfogadható
legyen.
Vastagh Pál
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »