hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nyugtalan jövő
Félmillió ember maradhat nyugdíj nélkül

2005. 11. 08.
Nem elképzelhetetlen, hogy az első kifizetések esedékessé válásával összeomlik a magánnyugdíjpénztárakba vetett bizalom – állítja több szakértő. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben közzétett jelentésében kiábrándító adatokkal szolgált a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett intézmények eredményeiről. A Hetek által megkeresett politikusok viszont nem tartják égető problémának a jelenséget. 



Mire támaszkodnak? Fotó: S. L.

A hazai magánpénztárak működésének eddig eltelt hét teljes évét alapul véve az átlagos reálhozam 0,2 százalékot tesz ki. Nem állnak jobban az önkéntes nyugdíjpénztárak sem: működésük megkezdése óta 1,2 százalék tiszta hozamot realizáltak. A befizetők tehát még akkor is jobban járhattak volna, ha pénzüket
a bankszámlájukon lekötve vagy állampapírokba fektetve tarthatták volna.

A nyugdíjreform keretében létrehozott intézmények sikertelenségéért a szakemberek az indokolatlanul óvatos befektetési politikát előíró törvényt és a magas működési költségeket teszik felelőssé. 

A pénztárak állampapírban kötelesek tartani pénzük legalább 70 százalékát, míg részvényekbe legfeljebb 15 százalékot fektethetnek. Az előírás az állam számára kényelmes helyzetet teremt: a járulékbefizetéseknek befektetést kereső nyugdíjpénztárak biztos felvásárlókat jelentenek a magas államháztartási hiány miatt nagy értékben kibocsátott államkötvények számára. Ez kényelmes ugyan az állam számára, ám egy rendkívül előnytelen módja a finanszírozásnak, hiszen a pénztárak drága közvetítők.

A "plusz nulla" nagyságú reálkamatok másik fő oka a magas díjterhelés. A magánpénztárak esetében az alapítók többnyire bankok vagy biztosítók. Ezek az intézmények a jelentős beruházások mielőbbi megtérülését és nyereséges működést várnak el. Száz befizetett forintból legfeljebb kilencvennégy kerül a tagok számláján jóváírásra. Az MNB jelentése szerint a vagyonkezelők többsége által felszámított vagyonkezelési költségek nagyságrendje jelentősen meghaladja a lengyel magánpénztárak és a hazai önkéntes kasszák által alkalmazott szintet is.

A most fennálló rendszer keretei között nem megoldott annak a mintegy félmillió munkavállalónak a sorsa, akik – különböző okoknál fogva – kívül esnek a jelenlegi nyugdíjrendszeren. Jelen állás szerint ezek az emberek semmilyen nyugdíjra nem lesznek jogosultak időskorukban. 

A problémák megoldása a társadalombiztosítási, a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak mellé két új pillér beiktatása lehet. Az egyik egy alanyi jogon, de 5-6 évvel a mostani nyugdíjkorhatár fölött járó folyósítás lenne. 

A másikról, egy részvényekkel operáló intézményrendszer létrehozásáról szakmai körökben egyre több szó esik. A nagy árfolyamkockázat ellenére a részvények hosszú távon biztos, jól kifizetődő befektetésnek bizonyulnak. 

A döntés a politikusok kezében van, akik látszólag tudomást sem vesznek a problémáról. Tállai András, a pénzügyi bizottság fideszes tagja szerint az államháztartás hiánya ma égetőbb problémát jelent. 

"A hazai nyugdíjrendszer hibáival együtt is egy működő rendszer" – mondta, bár elismerte: nincsenek beható ismeretei a témával kapcsolatban, és arról sincs tudomása, hogy bármely párttársa is elmélyedt volna a kérdésben. Lapunk által megkeresett szocialista politikusok sem tudtak érdemben nyilatkozni az ügyről.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!