Kasza József, Markó Béla és Bugár Béla. Ki nevet a végén? Fotó: MTI
"A fontosabb kérdésekben nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően" – jegyezte meg némi
malíciával a kormányfővel folytatott megbeszélés után Kovács Miklós. A hétfői konzultáción a magyar kormányfő három javaslatot terjesztett a határon túli szervezetek képviselői elé. Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárság helyett olyan személyi igazolványt adna a határon túli magyaroknak, amellyel ugyanúgy utazhatnának külföldre, mint a magyar személyivel rendelkezők. A miniszterelnök szóban javasolta azt is, hogy foglalják az alkotmányba: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Támogatják egy állandó parlamenti bizottság megalakulását is, amely a határon túliak ügyeivel foglalkozzon.
A határon túli szervezet vezetőit nem lelkesítették Gyurcsány javaslatai – mindannyian a kettős állampolgárságot szeretnék elérni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a kettős állampolgárság ügyében "világos és éles a nézetkülönbség". Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja – jelezte az elnök, aki a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásról szólva kijelentette: számukra fontos minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít. A kormányfő által vázolt javaslatokat egyelőre nem kívánta értékelni.
"Minden egyes ponttal a megoldás felé halad az ügy, és előbb-utóbb eljut a végső megoldásig, a kettős állampolgársághoz" – közölte Kasza József. A Vajdasági Magyar Szövetség vezetője szerint mindegy, hogy "ez ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben" történik meg. A cél, hogy a vajdasági magyarok továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője, Bugár Béla elmondta: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent.
Elemzők szerint a kormányfő ezzel a meghívással is a decemberi népszavazás után kialakult helyzetet igyekezett kezelni. A határon túli magyarok többnyire a jelenlegi kormányt teszik felelőssé abban, hogy az anyaország nemet mondott a kettős állampolgárságra. "Koncertekkel és tömegrendezvényekkel üzengetnek, hogy »szeretnek bennünket«, ahelyett hogy idejönnének hozzánk, és bocsánatot kérnének, vagy legalább magyarázkodnának" – fogalmazott lapunknak egy kolozsvári magyar politológus. Véleménye szerint az anyaország baloldali–liberális kormányai teljesen átadták a határon túli magyarság ügyét a jobboldalnak. Szerinte helytelen, hogy eddig sem a kormányfő, sem az MSZP elnöke nem látogatott el Erdélybe. Nem csoda – tette hozzá –, hogy megcombosodott az a tévhit: a baloldalt nem érdekli a határon túli magyarság sorsa.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »