A három hete lezajlott miniszterelnöki vita után kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok ráncolták a Fidesz-vezetőség homlokát, és talán ezért is történhetett, hogy az ígéretéhez híven minden évben Tusnádfürdőre látogató Orbán Viktor ismét "beszólt" a baloldalnak. Ezúttal a "saját nemzetére rárontó" Kun Béla, Rákosi Mátyás és \'56 leverői sorában jutott hely a jelenlegi kormányzatnak, és egy kis "szalonzsidózás" is becsúszott annak kapcsán, hogy miért is lehetetlen a baloldal nemzetivé válása. Orbán Viktor szerint egyebek mellett "genetikai okokból".
Miután kijelentései belpolitikai vihart kavartak, a Fidesz elnöke nem burkolózott hallgatásba, hanem a félreértések elkerülése végett közleményben erősítette meg, hogy "a baloldali polgároknak nincs méltó képviselete" hazánkban. A közlemény történelmi hagyományként értékeli a magukat baloldalinak kiadó "megélhetési politikusok" felbukkanását, akik hátat fordítanak a határon túli magyaroknak, és az ország polgárait is erre buzdítják. Példaként azt a Vietnamnak nyújtott 600 ezer dollárnyi vissza nem térítendő támogatást említette Orbán, amely szerinte jobb helyen lett volna az árvíz sújtotta erdélyi területek rászorultjainál.
Pozsgay Imre, a Nemzeti Konzultációs Tanács (NKT) tagja és Révész Máriusz Fidesz-szóvivő is meggyőződéssel állítják, hogy Orbán szavai "gellert kaptak", mire átértek a határon. Pozsgay lapunknak feltárta, hogy szó sincs általánosításról: a kiszólás konkrét történelmi eseményekhez és szereplőkhöz kapcsolódott, és egyben el is ítélte azokat. Révész szerint pedig egyenesen pozitív töltet? volt az inkriminált megnyilatkozás, hiszen a pártelnök éppen abbéli reményét fejezte ki, hogy hamarosan létrejön egy olyan baloldali nemzeti fordulat, amely után az MSZP alkalmassá válik a magyar érdekek hatékony képviseletére. Igaz ugyan, hogy múltjuk "olyan, amilyen", de komoly esély van rá, hogy az elkövetkező időszakban bizonyos nemzetpolitikai kérdésekben egységesen lépjenek fel a polgári oldallal – tette hozzá a szóvivő, rávilágítva, hogy semmilyen ellentmondást nem lát Orbán Viktor miniszterelnöki találkozón tanúsított magatartása, retorikája és a tusnádi kijelentései között. Ami pedig a "genetikai alkalmatlanságot" illeti, Révész szerint szerencsétlen elszólásról van csupán szó, melyet aztán azonnal korrigált a szónok, és a történelmi hagyományok kerültek előtérbe, mint az alkalmatlanság fő bizonyítékai.
Debreczeni József közíró politológus úgy véli, Orbán nagyon is tudta, mit beszél erdélyi közönsége előtt. Itthon a konstruktív, szalonképes, együttműködő "figurát" alakította, Tusnádfürdőn azonban a határon túli magyarok érzelmi húrjait pengette. Debreczeni meggyőződése, hogy a december 5-ei népszavazással okozott, lassan gyógyuló seb felszakítása történt a szabadegyetem hallgatósága előtt, mellyel egyúttal a kérdésben hosszú távon súlyos stratégiai vereséget elkönyvelő szocialisták tehetetlenségére is ráirányította a figyelmet. Mindenekelőtt azonban a hatalomszerzés célját szolgálta ez a beszéd is, melyben nem véletlenül buzdította az erdélyi magyarokat az anyaország választási kampányában való indirekt részvételre, rokonok, ismerősök befolyásolására.
A politológus szerint a "genetikai alkalmatlanság" egyértelműen kódolt antiszemita utalás, amely megint csak nem új, de meglepő a miniszterelnöki vita szívélyes és békülékeny hangvételéhez képest. "A jobboldali lélek – és most nem a radikális jobboldalról beszélek – zömmel fogékony az ilyesfajta célzásokra, és kielégíti azon elvárásait is, melyek a Gyurcsány Ferenccel folytatott vita után fogalmazódtak meg vezérükkel szemben" – állítja a szakember.
Hiller István, az MSZP elnöke az "év legdurvább mondata" címmel jutalmazta kollégája megjegyzését, és annak visszavonására szólított fel. Szerinte Orbán "álságos módon" hangoztatja a nemzeti egység gondolatát, miközben az ország felét sértegeti, és nemzetellenesnek titulálja.
Pozsgay Imre ezzel szemben úgy látja, hogy a volt miniszterelnök kifejezetten jól gazdálkodik azokkal a tipikusan baloldali értékekkel, melyek a 20. század második felétől kereszténydemokrata, konzervatív programokban jelentek meg. "A nemzet iránti elkötelezettségben, és az arra irányuló politizálásban a magát baloldalnak nevező politikai áramlatnak vannak tartozásai. És ezt ki is egyenlíthette volna mondjuk december 5-én, de rossz reflexei és rossz kapcsolatai ellenkező döntésre kényszerítették" – tartja a NKT egyik frontembere, és hozzáteszi, hogy ő nem tartozik azok közé a baloldaliak közé, akik "meghasonlásban élnek a hazafiság és a nemzet gondolatával". Bevallása szerint a konzultációs tanácsban is azért vállalt szerepet, mert élő bizonyítéka kíván lenni annak a ténynek, hogy "baloldalon is megtalálhatók a nemzeti értékek iránt elkötelezett, az ország érdekeit szívükön viselő gondolkodók, politikusok".
Ezzel Debreczeni József sem száll vitába, bár ő inkább úgy érzékeli, hogy a Fidesz "tömbösítése" elsősorban a kétharmados parlamenti többség elérésére irányul, és ezt Orbán Tusnádfürdőn sem rejtette véka alá. A polgári szövetség aktuális üzenetei – nemzetárulók, milliárdosok, tőkések, satöbbi – egyaránt hatnak az általuk korábban "lepanelprolizott" néprétegekre és a radikális elkötelezettségű, populizmusra fogékony jobboldali szavazókra, és így a Fidesz lassacskán "kentaurpárttá" válik – mondja a politológus.
Gyurcsány Ferenc az MSZP Országos Választási Bizottsága elnöki minőségében rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Orbán szavaira. "Háború helyett demokratikus együttműködést ajánlok" – hangzott az indítvány, melynek feltételéül a miniszterelnök egymás hazafiságának tiszteletben tartását szabta. A békülékeny "belépőt" öt pont követte, mint amelyek az igazi és végső nemzeti célok, és amelyekről a jövőben tárgyalni érdemes a két szembenálló politikai tömörülésnek. Gyurcsány szerint a nemzetpolitika nem egyenlő a határon túliak problémáinak megoldásával, bár kétség kívül annak egyik leglényegesebb része. Kollégájának továbbra is lehetőséget biztosít a visszakozásra, mint mondta: "goromba és brutális mondataiból" a tévedés beismerésén keresztül vezet a visszaút. Annak lehetősége pedig, hogy az ellenzék és a baloldali kormányzat nem talál közös alapot a nemzet érdekében folytatandó tárgyalásokhoz, megítélése szerint egyenesen az ország darabokra hullásával fenyeget.
2005. 07. 29. (IX/30)
