hetilap

Závecz Tibor a Szonda-Ipsos kutatási igazgatója Fotó: Archív

– Az elmúlt időben a közvélemény-kutatások szerint mintha megtört volna a miniszterelnök kezdeti lendülete. 

– Valóban ez látszik a közvélemény-kutatásokból, Gyurcsány Ferenc lendülete megtört, a népszerűségi indexe januártól áprilisig 52 pontról 46 pontra csökkent. Azonban van még egy fontos momentum, ami ezt az időszakot januártól máig nagyon jellemzi, mégpedig az, hogy az MSZP nem vette át a miniszterelnök lendületét. A miniszterelnök-váltást követő néhány hónap alatt úgy tűnt, növekszik az MSZP szavazóinak önbizalma, eltökéltsége, aktivitási szintje. Erre az évre ez már erősen mérséklődött, nem jöttek új szavazók, sőt, inkább elmentek az MSZP-től. Januárban 28 százalék volt a támogatók aránya, míg mostanra ez 23 százalékra esett vissza. 

– Mely választórétegeknél észleltek jelentős változást ebben az időszakban?

– Lényeges átrendeződések nem történtek, az viszont jól látszik, hogy mindkét párt néppártként igyekszik viselkedni. Nem hagynak ki egyetlen réteget sem, a társadalom egészének próbálnak üzenni valamit. A Fidesz szavazótábora inkább vidéken található, mint Budapesten, ott is minél kisebb településre megyünk, annál inkább találunk Fideszes szavazót, mint MSZP-st.

– Mérhető-e az, hogy miként hatnak a különböző botrányok a pártok népszerűségére?

– Ezek konkrét hatását nem tudjuk mérni, viszont számos olyan mutató van, amiből jól látszik, hogy az embereknek elegük van a politikai elitből és a körülöttük zajló botrányokból. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a pártoktól távolságot tartók aránya. Januárban 31 százalék volt azok száma, akik vagy nem tudták, hogy melyik pártra adnák le a voksukat, vagy nem akarták megmondani, más esetben annyira távol álltak a politizálástól, hogy nem is akartak semmilyen kutatásban részt venni. Ez az arány áprilisra már 42 százalék volt, tehát negyed év alatt 10 százalékos mértékben növekedett. Az emberek mindössze 58 százalékának volt az elmúlt hónapban valamilyen pártszimpátiája. Most nincs választási év, nincs választási hangulat, ilyenkor azt érdemes vizsgálni, hogy az előző választások előtt egy évvel hogyan alakultak ugyanezek a mutatók. Tizenkét évvel ezelőtt 33 százalék volt a pártokat elutasítók aránya, nyolc éve 38 százalék, négy éve 35 százalék. Bármelyik választást megelőző évet is vesszük alapul, mindig 40 százalék alatt volt ez a mutató. A politikusok népszerűségi indexeit vizsgálva ugyanezt a folyamatot prognosztizálhatjuk.

– Mi az, ami leginkább taszítja az embereket a politikától?

– A most tapasztalható ellenszenv alapja az lehet, hogy a pártok és a politikusok nem az emberek számára fontos ügyeket intézik, nem azt teszik, amire végül is szerződtek, hanem egymással vannak elfoglalva. Ezzel a jelenséggel sok ember szemmel láthatóan nem tud semmit kezdeni. 

 – Milyen hatást ért el eddig az Orbán Viktor által életre hívott nemzeti konzultációs testület? 

– Orbán Viktor népszerűségi indexe az év elejéhez képest nem változott jelentősen, akkor 51 volt, most 49, lényegében tartja a pozícióját. A konzultációs testület létrehozásával tehát elérte, hogy népszerűsége nem esett a többi politikussal együtt. A "közember", az "egyszer? ember", a "munka világa", a "biztonság" olyan jelszavak, melyeknek már puszta kimondásáért hálásak az emberek. Jól látható, hogy a Gyurcsány-kormány lépései is ebbe az irányba haladtak az elmúlt napokban. A közvélemény-kutatások azt igazolják viszsza, hogy a munka, a munkanélküliség, vagy a munkához köthető fogalmak mindig benne vannak a polgárokat leginkább érdeklő, legfontosabb három témában, hiszen közvetlenül érintik az egzisztenciájukat. A másik két fontos téma az egészségügy és a közbiztonság. A Fidesz nemzeti petíciója ezeket nevesíti, tehát jó nyomvonalon haladnak. 

– A négy nagy közvélemény- kutató cég mérései több esetben egymásnak meredeken ellentmondó adatokat tartalmaznak. Az ilyen méret? eltérésekre mi a szakmai magyarázat?

– Legutóbb éppen az MSZP és a Fidesz közötti szimpátiakülönbségnél került szóba egy jelentős mérésbeli különbség. A Gallup szerint az MSZP 35 százalékos támogatottságához képest a Fidesz 55 százalékon állt, a mi mérésünk 41–48-as arányt mutatott. A magyarázat az, hogy mindkét cég a biztos pártválasztók körében mérte az adatait, azonban a biztos pártválasztók ennyire kevesen még soha nem voltak. Sajnos a statisztikák sajátossága, hogyha valamelyik csoport ennyire kis létszámban mérhető, ott rendkívül nagy az úgynevezett mintahiba. A Gallup a meglévő lehetséges különbségeknek egy szélsőséges értékét mérte, míg a miénk kevésbé szélsőséges értéket mutatott.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek