Rég nem látott lelkesedés a szocialista pártban. Lelkes a tömeg, fiatal és öreg Fotó: Somorjai L.
A Marketing Centrum (MC) tanulmánya kifejti: az október elején készült felmérés szerint a Fidesz továbbra is vezet az MSZP-vel szemben, ugyanakkor, ha egybevetjük más intézetek korábbi felméréseivel, akkor az MC adatai azt sugallják, hogy Gyurcsány Ferenc színrelépése után számottevően csökkent a legnagyobb ellenzéki párt előnye. E szerint az összes választásra jogosult körében a Fidesz támogatottsága 35 százalék, míg az MSZP-é 28. A két nagy párt közötti különbség tehát 7 százalék, és ez jóval több mint félmillió választásra jogosultat jelent. Ha viszont átlagoljuk más intézetek Gyurcsány Ferenc színrelépése előtt készült felméréseinek eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy augusztusban még 13 százalék volt a két nagy párt támogatottsága közötti különbség, ami pedig jóval több mint egymillió főt jelentett.
Mint azt lapunknak Marián Béla, a Marketing Centrum kutatási igazgatója kifejtette: "Nem a Fideszt támogatók száma csökkent, hanem az MSZP-től a korábbi időszakban a bizonytalanok táborába "elmenő" támogatók tértek vissza. Ez a folyamat egyértelműen köthető Gyurcsány Ferenc megjelenéséhez."
A Marketing Centrum másik meglepőnek tűnő adata az, hogy az MDF lakossági támogatottsága 5 százalék fölötti. Az SZDSZ támogatottsága továbbra is 5 százalék körüli, de a párt megítélése most jobban megosztja a közvéleményt, mint az európai parlamenti választások előtt. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy sokan a liberálisokat teszik felelőssé a kormányválságért. A megkérdezettek között a parlamenti pártok közül az SZDSZ elutasítottsága ("szóba sem jöhet") a legmagasabb.
Marián Béla azt is elmondta, hogy felméréseik szerint a Fideszt támogatók kemény magja a szavazókorú lakosság 25-27 százalékát, míg az MSZP-é 20-22 százalékát jelenti: ők azok, akik "akármi történik, akkor is a kiválasztott pártjukra szavaznak".
A válaszokból úgy tűnik, hogy leginkább "letisztult" táborral az SZDSZ rendelkezik, amelyet a "politika-ideológiai" szempontból szinte csak a magukat liberális elkötelezettségűnek vallók támogatnak. "Legtarkább táborral az MDF rendelkezik, hiszen azon túl, hogy a szimpatizánsaik gerincét a magukat mérsékelt konzervatívoknak vallók adják, más táborok – szociáldemokrata, liberális – perifériájáról és csalódottjai közül is képesek felszívni támogatókat. E tekintetben Dávid Ibolya centrista politikája – legalábbis a parlamenti küszöb határát súroló 5 százalékos "mértékben" – sikeresnek nevezhető. Az MDF esetében a fő kérdés jelenleg az, hogy belső vitáikat képesek-e lezárni, mert a többéves tapasztalatok alapján a civakodó pártokat a közvélemény mindig bizalomvesztéssel bünteti" – tette hozzá a kutatási igazgató.
A Mediánnak a Heti Világgazdaság megbízásából készített felméréséből kiderült, hogy az augusztusra kibontakozott politikai válság mintha valamelyest mozgósította volna a választópolgárokat: az előző hónapokban mért csekély szavazási hajlandóság után a nyár végi, ősz eleji adatok ismét növekvő részvételi kedvet jeleznek. Ez a hangulatváltozás ezúttal kiváltképp az MSZP szimpatizánsait jellemzi, akiknek a körében három hónap alatt 59-ről 69 százalékra nőtt a magukat biztos szavazónak vallók aránya.
A Fidesz és az MSZP támogatottságában megmutatkozó különbség növekedése a Medián adatai szerint már augusztusban megállt, szeptemberben pedig – Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása, és Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltté választása nyomán – meg is fordult.
A válsághelyzet azonban inkább nyugtalanította, mintsem optimizmusra sarkallta a közvéleményt. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy szeptemberre 63-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban "rossz irányba mennek a dolgok". Október elejére aztán e tekintetben is fordulat következett be – a pesszimisták aránya újból 62 százalékra csökkent.
A Fidesz–MPSZ előnye szeptemberről októberre a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó "biztos" szavazók körében 16-ról 7 százalékpontra esett. A "teljes népesség" 32 százaléka a Fideszre, míg 28 százaléka a MSZP-re adná a voksát.
A "választani tudó biztos szavazók körében" ez az adat 48 és 41 százalék a Fidesz javára.
Karácsony Gergely, a Medián kutatója számára is úgy tűnik, hogy az MSZP-től korábban elpártolt szimpatizánsok áramlanak vissza. Mint elmondta: a 30 év feletti lakosság minden csoportjából és a fővárosból szerzett vissza a nagyobbik kormánypárt szavazókat. Sőt Budapesten újra az MSZP vezet. Ettől függetlenül továbbra is megmaradt a generációs (a fiatalok fideszesek, az idősebbek szocialisták) és a főváros-vidék (Budapest MSZP-s, a vidék többségében jobboldali) ellentétpár.
A Medián mérései szerint az MDF támogatottsága a 2-3 százalékos szintről az 1 százalékos minimumra csökkent. A szakember hozzátette: a fórum támogatottsága annyira alacsony, hogy a változásokat a jelenlegi módszerekkel nem lehet pontosan mérni. Az SZDSZ támogatottsága az elmúlt három hónapban egy jottányit sem változott. "A kormányfőbuktatásban való részvétel úgy tűnik, hogy csak átmeneti neheztelést váltott ki a baloldali érzelm? szavazók körében" – emelte ki Karácsony Gergely.
2004. 10. 15. (VIII/42)
