Velkey Gábor Fotó: MTI
– Milyen okok, összetevők játszották ebben a folyamatban a legfontosabb szerepet?
– A legfontosabb fordulatot Orbán Viktornak a 2002-es választás első fordulója utáni módszerében, jellegében teljesen újszerű, eredményességét tekintve rendkívül sikeresnek nevezhető mozgósítási kísérlete jelentette. Szerintem számukra is meglepő hatékonysággal sikerült feléleszteni az emberek aktivitását. Lényegében mozgalommá vált Orbán Viktor támogatása. A folyamatot a következőkben foglalnám össze. Ahhoz, hogy egy ilyen mozgósítás működjön, elengedhetetlen az emberek azonosulása az adott üggyel, ami jelen esetben szoros ideológiai elkötelezettséget jelent. Ezt nagyban segítette a veszélyeztetettségérzés. Valamiért, de egyúttal valami ellen működik tehát a mozgósítás, vagyis egyértelm? az is, hogy "ki akar elveszejteni". A harmadik fontos elem a szinte irracionális támogatás, odaadás. Ez nem racionális választás, nem mérlegelés eredménye, hanem a szeretet, a teljes érzelmi feloldódás, egyfajta hit valamiben és egyúttal valakiben.
– Miért jelent ez változást a pártok szervezeti felépítésében, és hogyan hat a civil társadalomra?
– Az a modell a hagyományos pártszervezési rendszerben nem működik, a belső konkurencia egyszerűen nem engedi, hogy kialakuljon. Igazából a Fideszt is csak úgy lehetett átállítani erre, hogy létrehozták a párton kívüli "polgári körök" rendszerét,
amellyel háttérbe szorították a párt korábbi tagságát. Az új csatlakozók mindent másként látnak, számukra a Fidesz azonos Orbán Viktorral. Ezzel az átalakulással Orbán az aktivitás fenntartása mellett az adott ideológiai mezőben biztosította saját kizárólagosságát, mind a párton belül, mind azon kívül. A folyamat célja politikai egységbe forrasztani a teljes jobboldalt. Ez az egységbe forrasztás, ha az egyes egyén oldaláról nézzük teljes politikai, sőt pártfüggőséget jelent. Kiterjed a családra, a baráti kapcsolatokra, és az egyén életében fontos közösségekre, vagyis a pártfüggőség az egyén minden társadalmi aktivitását átitatja, átjárja.
– Megfigyelhetők-e lényeges, változások az MSZP esetében?
– Az MSZP-hez kötődő, azon keresztül érdekeit érvényesíteni akaró csoportok, személyek száma különösen kormányzati időszakban rendkívül megnő. A Fidesz mozgalommá válásával az MSZP esetében is megjelenik a veszélyeztetettségérzés, erősödik az azonosságtudat és az összefogás szükségessége, ami a "saját" érdekcsoportok támogatását, a klientúra helyzetbe hozását eredményezi, és ez tovább erősíti a társadalomban a "csak a pártokhoz kötődve lehet sikeresen érdeket érvényesíteni" szemléletet.
– Megismétlem ezek után az első kérdést: mi a helyzet az SZDSZ tagságával? Él, tetszhalott, vagy leépülőben van?
– Az SZDSZ helyzete egészen más, egyrészt nem tud olyan beágyazott lenni, mint az MSZP, másrészt nem válhat mozgalmi párttá sem. Nem lehet olyan, mint a mai Fidesz, de olyan sem, mint amilyen legradikálisabb pártként a rendszerváltás időszakában volt. Úgy tűnik végleg lekerült a napirendről az SZDSZ tömegpárttá, néppárttá válásának illúziója. Ennek megfelelően a szervezet felépítésében és működésében is más utat kell járnia, mint a két nagy pártnak.
A szervezet él, többségében működik, ugyanakkor nagyon sok tartalékkal rendelkezik, aminek kihasználásához más szemlélet, új pártépítési stratégia kell.
Egy érdekes kettősség jellemző az SZDSZ-re. Ahol a párt jelen van, általában komoly súllyal rendelkezik a helyi közéletben. Nem egy helyen lényegesen nagyobb szereppel, mint ami a parlamenti választási eredményekből következne. Ezeken a településeken az SZDSZ ereje nem a tagok számával vagy aktivitásával függ össze, hanem a pártot képviselő helyi politikusok hitelességével, hozzáértésével.
– Mentőkötél az EP-kampány az SZDSZ számára?
– Mondhatjuk, hogy mentőkötél, ugyanakkor az európai parlamenti választások nem jelentenék még vereség esetén sem, hogy az SZDSZ megszűnik, legfeljebb azt, hogy még nem győztük meg az embereket arról, hogy érdemes minket támogatni.
A megmaradásért való küzdelem sokszor a legrosszabbakat hozza ki a pártokból is, de úgy tűnik, hogy ezen túlléptünk. Ha az elmúlt hónapok ügyeit sorra vesszük, szerintem egyértelműen látható a pozitív elmozdulás.
– Milyen eredményt vár az EP- választásokon?
– Abban biztos vagyok, hogy az SZDSZ eléri az 5 százalékot, de nem tartom kizártnak a 7-8 százalékot sem. Valóban azt hiszem, hogy azok számára, akik liberálisan gondolkodnak, akik igazi demokráciát szeretnének, akik hisznek a maguk erejében, tehetségében és nem az államtól várnak gyámkodást, nem is tudnak más pártra szavazni.
2004. 04. 29. (VIII/18)
