hetilap

Pápai Gábor rajza

Megbicsaklani látszik a "Roma irányváltás" (Hetek, március 7.), miután a Horváth Aladár és Kolompár Orbán közötti, elnöki posztról szóló vita a Teleki László romaügyi államtitkár jelenlétében történő legutóbbi megbeszélésen sem csitult, sőt, a szakadék növekedett. "Felajánlottam Horváthnak a lehetőséget, és felkértem, hogy jöjjön és vegyen részt az OCÖ munkájában, de ő a leghatározottabban kikérte magának" – mondta lapunknak Kolompár Orbán. Horváth Aladár szerint azonban társa közönséges puccsal szerezte meg a hatalmat, ezért a kérdés nem helyénvaló. "Olyan, mint amikor jön egy diktátor, a demokratikus jogállamot zsoldosaival leveri, és utána a demokratikusan megválasztott államelnöknek fölajánl mondjuk egy főosztályvezetői pozíciót a minisztériumban" – illusztrálta a helyzetet Horváth. Az OCÖ alapszabálya szerint ugyanis az elnököt négy évre választották, rendkívüli közgyűlés összehívására pedig szerinte az ügyvezető elnöki pozícióban lévő Kolompár nem lett volna jogosult.

A romaügyi államtitkárral történt egyeztetésen Horváth Aladár e jogi vita kérdésében várt volna megoldási javaslatot, mert – mint mondta – "a kormánynak a dolga az alkotmányos rend betartása. Az ő dolga, hogy meghatározza, kijelölje azt a testületet, amely testület kimondja a verdiktet." 

Teleki László azonban nem kívánt állást foglalni az elnöki poszttal kapcsolatosan, hanem a találkozón olyan javaslat született, hogy újra hívják össze az ügyben az OCÖ ötvenhárom fős testületét. "Kolompár Orbán messzemenőkig támogatta a javaslatot, de csak abban az esetben, ha az esemény előtt aláírok egy lemondó nyilatkozatot, akkor ugyanis nem történhet meg, hogy a testület más döntést hozzon" – avatott be a tárgyalás részleteibe Horváth Aladár. Kolompár Orbán szerint a vitát nem jogászoknak kell eldönteniük: "Azt gondolom, itt a bíróság az egyetlen kompetens testület, amely ebben az ügyben állásfoglalást tehet.
Amennyiben Horváth Aladár bírósághoz fordul, bármilyen ítélet is szülessék, alávetjük magunkat. De mindaddig, amíg a bíróság ebben az ügyben nem foglal állást, az OCÖ vezetését én látom el, munkáját én koordinálom…" – jelentette ki lapunknak Kolompár. "Kolompár Orbánék arra utaznak, hogy mivel a törvényben nincsen törvényességi felügyeleti jogkörrel felruházott hatóság, itt szabadon lehet »bandázni«" – érvelt Horváth Aladár, aki úgy tekint a kialakult állapotra, hogy jobb híján szünetelteti OCÖ-elnöki tevékenységét, de továbbra is a romák érdekében akar tevékenykedni.

Arra a kérdésre, hogy mi okozta a törést a korábbi szövetségesek között, több verzió látott napvilágot. Mint ismeretes, az OCÖ három vezető szervezete – a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma (MCF), a Kövesi Vilmos által vezetett Cigány Szervezetek Országos Szövetségének (CSZOSZ), valamint a Roma Parlament (RP) Horváth Aladárral az élén, márciusban együttes összefogással váltotta le a Lungo Drom elnökeként is tevékenykedő Farkas Flóriánt az OCÖ éléről. Az akkori koalíciós megállapodás szerint Horváth kapta a nagyobb politikai hatalommal járó elnöki tisztséget, míg Kolompár a hivatal vezetését magában foglaló ügyvezető igazgatói jogkört. Horváth Aladár újfajta politizálás révén akart szakítani a korábbi stílussal: "lehet úgy is politizálni, hogy a politikai teljesítményünkért tisztes díjazásban részesülünk, közben pedig több százezer ember érdekei szerint cselekszünk és gondolkodunk" – fogalmazott lapunknak a roma vezető. Ennek jegyében – szolidaritást vállalva a filléres gondokkal és nehéz körülményekkel küszködő romákkal – többek között megkurtította a képviselők juttatását. A havi százezer forintos mobiltelefonálási keret így csökkent például húszezerre – feltehetően sokan nem örültek az ilyen és ehhez hasonló döntéseknek. Ezenkívül több tízmillió forintos hiányt tárt fel az OCÖ múlt évi, Farkas Flórián vezette gazdálkodásában, utat készítve ezzel egy esetleges KEHI-ellenőrzésnek. (Illusztrálva a korábbi pénzügyeket, a sajtóban például megjelent, hogy Farkas havi hatszáz-hétszázezer forint juttatásban részesült, melynek nagy része – saját bevallása szerint – a benzinszámláit fedezte. Ez havi húsz-huszonötezer kilométer megtételét jelentené, ami nyilvánvalóan nonszensz.) Horváth május végén hozta nyilvánosságra az általuk feltárt hiányosságokat, rá egy hónapra leváltották. Pragmatikus megközelítés szerint tehát a fő erővonalak a pénz körül mozoghatnak, Kolompár Orbán azonban lapunk kérdésére cáfolta, hogy ez volna a legfontosabb szempont.

Egy másik, átfogóbb értelmezés szerint a mostani állapotok kialakulása egy olyan hibás rendszer következménye, amelyben kódolva vannak a konfliktusok. Ez magában foglalja a rendkívül rossz kisebbségi törvényt, amelynek megváltoztatása szükségességéről sok-sok fórumon esett már szó, tíz év azonban kevésnek bizonyult a törvény módosítására. Horváth Aladár állítása szerint az is probléma, hogy "az OCÖ esetében nincsen olyan törvényes felügyelet, amely jogvita esetén más testületekhez – pártokhoz, más önkormányzatokhoz hasonlóan – igazságot szolgáltatna. Ez tág teret nyit a különböző manőverezéseknek és a törvénytelen handabandázásnak, amelynek azonban nem akarok részese lenni. Ugyanakkor a törvényi szabályozás hiánya nem a cigányok hibája, hanem a törvényalkotók felelőssége" – fogalmazott a márciusban megválasztott elnök, aki
a történtek ellenére bízik a változásokban és egy új, általa képviselt gondolkodás érvényesülésében.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek