hetilap

Működésben a vámkommandó: Hamis árut foglalnak le a józsefvárosi piacon Fotó: MTI

A napokban ruhahamisító üzemet leplezett le a vámkommandó Budapesten a Józsefvárosban. A lefoglalt termékek – főleg pólók és szabadidőruhák – több, mint százmillió forint értéket képviselnek. Emellett tizenhétezer darab márkajelző címkét, varrógépeket, szitanyomó berendezéseket, valamint hímzőgépeket találtak az éjszakai rajtaütés során. Az öt külföldi ellen – akik épp a ruhák gyártásával voltak elfoglalva – áru hamis megjelölése miatt indítottak eljárást. "Ezek az emberek azonban kis halaknak számítanak a hálóban, hiszen csak bérmunkában dolgoztak a tulajdonosnak – mondta lapunknak Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs-nokságának sajtószóvivője. – Régóta tudjuk, hogy a józsefvárosi piac árusai főleg a piac közvetlen közelébe telepítenek raktárakat, azonban mi magunk is meglepődtünk azon, hogy a hamisító üzem a piactól mintegy húsz méterre működött." 

A történet nem új keletű, ám míg évekkel ezelőtt a különböző hamisítványok főleg csempészáruként kerültek be az országba, manapság egyre inkább itthon állítják elő e termékeket. Ezeknek az áruknak egy része óhatatlanul bekerül a kereskedelmi forgalomba, és még a márkaboltokba is eljut – felelte érdeklődésünkre egy ruhakereskedő. 

Zsifkov Kornélia, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője azonban teljes meggyőződéssel cáfolja ezt az állítást: "Nem tudom elképzelni, hogy kerülhetne be az üzlethálózatba hamisítvány, hiszen minden márkaképviseletnek megvan a saját üzlethálózata. Praxisom során még nem tapasztaltam olyat, hogy üzletekben hamisítványt értékesítettek volna" – mondta a főosztályvezető, aki ruhaipari mérnöki képesítéssel rendelkező szakemberként is elképzelhetetlennek tartja, hogy ma – a számítógépekkel vezérelt gyártás-előkészítés korában – a gyárakból nagyobb mennyiség eltulajdonítható lenne. 

Részben hasonlóképp nyilatkozott lapunknak Majtényi Szabolcs, az Infiniti Kft. kereskedelmi menedzsere is, aki az általuk forgalmazott O\'Neill- termékek esetében kizárja a hamis termék forgalmazásának lehetőségét, mivel a cég kereskedői hálózata az egész országot lefedi és ellenőrzi. "Mint kizárólagos forgalmazó, csak rajtunk keresztül kerülhet az áru a boltokba. Mind a kereskedőinknek, mind nekünk az az érdekünk, hogy hamisítvány ne kerülhessen az áruk közé" – felelte kérdésünkre a menedzser. Tapasztalatai alapján úgy látja, hogy hamisítványokat nagyobb kollekció esetében könny? forgalmazni, illetve akkor, ha több száz üzletben terítik, és így nehéz az ellenőrzés. Hamisítani pedig inkább az egyszerűen elkészíthető terméket – például a pólóingeket – szokták. "Egy komplikáltabb terméknél ezernyi apró részlet van, amit nem lehet utánozni, vagy pedig nem éri meg az eredetihez hasonló minőségben előállítani, hiába szerzik be a hamisítók az eredeti anyagot és cérnát, vagy gyártatják le ugyanazt a címkét " – mondta Majtényi. 

Persze, aki piacon vagy utcai árusoknál vásárol, nagyobb eséllyel vehet hamisítványt, de ezzel a vásárlók maguk is tisztában vannak. "Nehéz védenünk az eredeti termékeket, amikor olyan telefonokat is kapunk, amelyek tiltakoznak a "kisemberek olcsó vásárlóhelyeként funkcionáló piacok" ellen hozott intézkedések miatt – teszi hozzá Zsifkov Kornélia. Az eligazodásban segíthet az az EU-előírásokhoz is illeszkedő rendelet, amely egyes textiltermékek esetén kötelezővé teszi a nyersanyag összetéte-lének feltüntetetését magyar nyelven. Minőségre vonatkozó kötelező szabványok azonban nincsenek ma Magyarországon, és ha erre külön megállapodás nem születik a gyártó és a forgalmazó között, akkor a gyártó "azt gyárt, amit akar". 

Egy névtelenséget kérő kereskedő ugyanakkor a napi gyakorlatból, illetve tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a hamis márkák forgalmazásának számtalan leleményes formája létezik, és annak csak az emberek lelkiismerete és önkorlátozása szabhat határt. "Abban a kategóriában, amikor a »márkás« termék köszönőviszonyban sincs az eredetivel, Kína és Hongkong a »király«. Különösen nagy a kontraszt akkor, amikor a márka nyugati, a gyártás keleti. Ilyenkor a keleti és a nyugati mentalitás is ütközik" – állítja a vállalkozó, aki szerint a keletre telepített gyárakból tömegével kerülnek ki termékek illegális úton, amelyeket a kereskedők nagyobb árréssel tudnak értékesíteni. Állítása szerint ez úgy történik, hogy az alvállalkozó többet gyárt egy adott márkás termékből, mint amennyire leszerződik, a többletet pedig maga hozza kereskedelmi forgalomba. "A kikészítés ugyanolyan, mint az eredetinél, csak éppen az anyag vagy a festék lehet gyengébb" – mondta. Ezek a termékek lehetnek akár jó minőség? hamisítványok is, de igazából csak a gyakorlatban derül ki, hogy a megvásárolt termék állja-e a próbát.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek