hetilap

Szalay István Fotó: MKOGY

– Tervezi-e átvenni azokat az embereket az NKÖM-ből, akik az MSZP által többször bírált Semjén úr elképzeléseit próbálták megvalósítani?

– A szakértőkkel jó kontaktusban akarok maradni, legfeljebb lesz mit egybevetni velük. Mikor átveszem a csapatot, nem lesz boszorkányüldözés, de el tudom képzelni, hogy mivel más elképzeléseink vannak a struktúráról, néhány hónap múlva átszervezés lesz. Ha valaki elfogadja a felajánlást, az igazítást, akkor nekem nem kell új embert találni, de ha igen, az sem megy két hét alatt. Január elsejétől mindenképp egy megújult – nem feltétlenül kicserélt – csapattal indulunk. A kodifikációs főosztály megszűnik. Ez a főosztály már elvégezte a munkát, amit szakértői szinten össze lehetett gyűjteni. Az már politikai kérdés, hogy mit lehet belőle felhasználni, mit nem. Igaz, kodifikátorra szükség lesz továbbra is, mert a jogszabályi környezet mindig változik. 

– Annak idején többek közt Kósáné Kovács Magda és Donáth László MSZP-s politikusok is élesen bírálták a Fidesz egyházügyi törvénymódosítási kísérleteit, és végül az MSZP is egyöntetűen elzárkózott ettől. Ön hogyan vélekedik erről a törvénymódosítási kísérletről? 

– A második terület valóban ez lenne. Az egyházügyi alaptörvény kiállta az idő próbáját, de a Fidesz-kormány több esetben megpróbálta ezt a kétharmados törvényt ötven százalékos törvényekkel különféle módon kikezdeni. Ezeket a lyukakat be kell tömni. Emellett a tulajdonok, ingatlanok visszaadása állandó feladat, azonban ezt is egy kicsit más alapokra szeretnénk helyezni. És végül jön annak a négy-öt egyezségnek, a Vatikáni Egyezményt követően az evangélikusokkal, a MAZSIHISZ-szel, a szerb egyházzal, a baptistákkal, a szabadegyházakkal kötötteknek a karbantartása.

– Mi lesz azokkal a kisegyházakkal, amelyek az Orbán-kormány alatt meglehetősen negatív diszkriminációban részesültek?

– Ezeknek semmiféle negatív megkülönböztetését nem akarom. Eszem ágában sincsen olyasmit tenni, hogy például az állam részéről definiáljuk az egyház fogalmát. 

– Egyfajta rehabilitáció lenne ez irányukban?

– Az az igazság, hogy a kisegyházak soha nem voltak elítélve hivatalosan, csak volt egy rossz hangulat. Hát most ilyen hangulat nem lesz. Ez nem jelenti azt, hogy a kisegyházakkal ugyanúgy törődni tudunk, mint a nagyokkal, mert százharminchat egyház van, nem fogom az összeset külön-külön felkeresni. Az életképességüket mutathatja a kezdeményezőképesség: amelyik kisegyház jön, ahhoz lesz időm, energiám, azzal próbálok kontaktusba lépni, amelyik meg nem jön, az nem jön. Még azt is el tudom képzelni, hogy eljussunk egy egyezségi szintig, ha van erre igény. 

– Meglehetősen elhúzódott az egyházügyi államtitkári kinevezés. Miért?

– A miniszterelnök rendkívül óvatos, ezzel egyet is értek, különösen az egyházak választásokban vállalt szerepe miatt. Ő emiatt most nem fog egyfajta kontrával válaszolni, de nagyon óvatos. Azt mondja, akit én ki akarok nevezni összekötővé (lényegében ez egy magas címmel ellátott összekötő, nem pedig hivatal, mely az egyházakat igazgatja), azzal kapcsolatosan végigkérdezem az egyházakat, hogy tetszik-e nekik az illető személye. Ennek a kivárása vett igénybe hosszabb időt, annál is inkább, mert a nagyegyházak igényelték, hogy a miniszterelnökkel személyesen konzultáljanak erről.

– Olyan kérdésekről, mint az egyházi esküvő államilag történő elfogadása, milyen álláspontot képvisel?

– Határozott véleményem van erről. Az egyházak sem értékelik egyformán az esküvőt, és én aránytalanságot sem látok e területen. Ma arról van szó, hogy jön egy polgár, és azt mondja az államnak, hogy én össze akarok házasodni: az állam megteszi törvényi kereteken belül. Például az én katolikus egyházam ezt nem végzi el, mert ha elvált az illető, akkor nem adja össze mással. Innentől kezdve nem is érdemes a kérdést föltenni, mert az emberek között diszkriminációt okoz. Aki akar, megházasodik egyházilag, és a polgári esküvőt megtartja külön. Ez felvet egy másik kérdést is, mert akkor a többi egyház is jöhetne a kéréssel, például a muzulmán esküvőt is el kellene ismerni a maga többnejűségével.

– Az egyház és az állam alkotmányos elválasztásának elvét mennyire kívánja képviselni?

– Természetesen híve vagyok a kettő elválasztásának. Én azt mondom: a mi egyházpolitikánk kevésbé lesz látványos, mint a Fideszé. Nem hiszem, hogy a miniszterelnök az úrnapi körmenetben ott fog sétálni. Egyébként: amíg az országnak jól megy, – és nagyon bízom benne, hogy a Medgyessy-kormány ezt a száz napot ügyesen veszi, nem lesz nagy infláció –, nem fogunk az egyházaktól pénzt megvonni. Ha viszont a gazdaság helyzete romlik, akkor azt az egyházak is meg fogják érezni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek