A csalás gyanúja azért vetődött fel, mert az eladott cégek több száz milliós köztartozást hagytak maguk után, az adásvételi szerződéseken szereplő személyek ugyanakkor határozottan tagadták, hogy bármilyen közük lenne az ügyhöz. A Németországban élő török állampolgárságú Kaya Ibrahim a német hatóságoknak azt vallotta, hogy nem vásárolt cégeket Magyarországon, ám az útlevelét korábban ellopták. Ugyanakkor a Kaya Ibrahim írását vizsgáló szakértő azt valószínűsítette, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások valóban tőle származnak, de azokat állítólag egy székesfehérvári szálloda "bejelentő lapjára" írta le, mit sem sejtve. Az 1997-ben Schlecht Csaba által a Josip Tot útlevelével visszaélő ismeretlen személynek eladott két cég egyikénél jelentős Postabankhoz köthető hitelt is találtak, ezt a kérdést viszont a bankkal kapcsolatos büntetőeljárásban vizsgálják.
Noha az ellenzék többször interpellált az ügyben, az 1998 októberében kezdődött nyomozást az teszi ilyen hosszadalmassá, hogy a rendőrség mindeddig csupán a vevő oldaláról próbálja felgöngyölíteni a szálakat. (MTI–Hetek)
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2001. 05. 12. (V/19)
