A képen balról: H. Bíró László, a Népszava, Kocsi Ilona, a Magyar Hírlap, Pallagi Ferenc, a Blikk és Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője. Összefogtak Fotó: MTI
Idén február elején Telkiben a Fidesz elnökének rögtönzött sajtótájékoztatóján csak két lap, a Népszabadság és a Magyar Nemzet tudósítója lehetett jelen, a kereskedelmi tévék munkatársait sem engedték be az eseményre, a közszolgálati médiumokét viszont igen. "A Magyar Hírlap munkatársai ezentúl sem tudósíthatnak a vezető kormánypárt rendezvényeiről addig, amíg az újság a Fidesz számára elfogadható módon bocsánatot nem kér az inkriminált, március 13-án közölt publicisztikáért" – jelentette ki a Magyar Távirati Irodának (MTI) Ambrus Balázs, a Fidesz-MPP sajtótitkára, ezzel védve a sajtótörvény megsértésének vádját. Egyben a nemzeti hírügynökség, az MTI híranyagára hivatkozva kifejezte, annak alapján is készülhetett volna cikk a Magyar Hírlapban a kongresszusról.
Több napilap fehér foltot hagyott a kongresszusról szóló beszámoló helyén szolidaritásuk jeléül, a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) pedig kez-deményezte a napilapok főszerkesztőinek közös megbeszélését hasonló esetekben kialakítandó álláspontjukról. A sajtótörvény 5. paragrafusa kimondja, hogy a sajtó "az érdekeltek hozzájárulása nélkül is" tájékoztatást adhat a társadalmi szervezetek nyilvános üléseiről. A MÚOSZ és a Sajtószakszervezet magára vállalta a szolidaritási akció kezdeményezését minden olyan esetben, amikor a sajtótörvény 4. és 5. pontjában megnevezett szervezetek, pártok, egyesületek részéről bármilyen hasonló diszkrimináció történne – olvasható a MÚOSZ lapunknak eljuttatott közleményében. A kezdeményezéshez nem csatlakozott a Magyar Keresztény Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) és a Magyar Nemzet; a Duna Televízió képviselői pedig még a megbeszélés elején távoztak a Magyar Sajtó Házából. "Az állam nem léphet fel hatalmi eszközökkel még akkor sem, ha a sértett személy közjogi méltóság. A közszereplést vállaló személyekkel szemben a sajtószabadság határai tágabbak, mint egyszer? magánszemélyekkel szemben, ezt a magyar Alkotmánybíróság is kimondta; ha a számos más európai jogelv nem lenne elegendő – nyilatkozta a Heteknek Bayer Judit, a Sajtószabadság Központ elnöke. – A kormány sajnos összekeveri a személyiségi jogi sérelem miatt alkalmazható jogorvoslati utat a hatalmi eszközökkel, akárcsak Frei Tamás műsoránál az RTL Klub esetében. Egy párt mint társadalmi szervezet – jogászi véleményem szerint – kizárhatja a nyilvánosságot üléseiről, de nem alkalmazhat diszkriminációt e tekintetben, mert az alkotmányba ütközik – véleményezte Bayer a Magyar Hírlap újságírójának kizárását a Fidesz–MPP kongresszusáról. – Remélhetőleg nem fogják további szankciókban részesíteni a lapot amiatt, mert elmulasztott tájékoztatni a kormánypárt kongresszusáról" – fűzte hozzá némi iróniával az elnöknő.
Közszolgálat vagy kormányszolgálat
2001. 05. 12. (V/19)
