hetilap

– Van üzenete annak, hogy éppen ön védi Torgyán Attilát az úgynevezett kazetta-ügyben?– Az ügyfélkörből semmiféle üzenet nem olvasható ki. Ha valaki, aki egyébként harminc éve kollégám, megkér arra, hogy lássam el a fia védelmét, aki egyébként szintén kollégám, és úgy érzem, hogy szakmailag eleget tudok tenni a felkérésnek, akkor elvállalom az ügyet. – A legfrissebb hír, hogy meghosszabbították a nyomozást. Mit szól hozzá?– Ez olyan értelemben formális dolog, hogy ha a rendőrség a nyomozás meghosszabbítását kéri, az ügyészség gyakorlatilag száz ügyből kilencvenkilencben ezt teljesíti. – Torgyán Attila esetében mi történik a hosszabbításban?– Esetünkben újra kihallgatják az eddig egyszer már kihallgatott tanúkat. – Miért van erre szükség?– Úgy látom, megpróbálnak valamilyen ellentmondást felfedezni a vallomások között, ezért többször is elmondatják egy-egy tanúval a történteket. – Ez az alaposság szokványos a hazai gyakorlatban?– Nem. Ezek a kihallgatások az átlagos nyomozati körültekintést messze meghaladva zajlanak. – Vajon miért? – Jóhiszeműen azt mondom, hogy a nyomozóhatóság a teljes precizitásra törekszik. – Milyen indokkal utasították el Torgyán Attila panaszát, amit gyanúsítottként való kihallgatása miatt benyújtott?– A felügyelő ügyészség annyit mondott, hogy van arra vonatkozó adat, mely szerint Torgyán Attila valamilyen módon érintett ebben az ügyben, és ez az érintettség elegendő ahhoz, hogy őt gyanúsítottként hallgassák meg. – Az "adat" az a kazetta, amelyen arról beszélgetnek néhányan, hogy hogyan juttassanak el hárommillió forintot "az Attilának", aki ennek fejében segít elintézni valamit az apjánál. A résztvevők elismerték, hogy a hangfelvétel nem hamisítvány…– Álláspontom szerint arra vonatkozóan, hogy ő ténylegesen bármit is cselekedett volna ebben az ügyben, semmiféle bizonyíték nincsen. Róla beszélnek, és rá hivatkoznak, de az elég furcsa lenne, hogy azért, mert valakiről beszélnek, vagy valakire hivatkoznak, ki lehetne mondani, hogy az illető bűnös. Azt pedig a leghatározottabban állítom, hogy semmiféle olyan tanúvallomás, terhelttársi vallomás, bizonyíték a mai napig nincs, amelyben valaki azt állítaná, hogy "nekem Torgyán Attila azt mondta, hogy pénzt fejében ezt és ezt fogja elintézni". Nincs ilyen vallomás, mint ahogy olyan vallomás sincs, hogy "én magam adtam át a pénzt Torgyán Attilának", vagy, hogy "láttam, amint valaki átadja a pénzt". – Akkor, Ön szerint, miről szólt a beszélgetés?– A beszélgetéssel szándékosan nem foglalkozom, mert én kizárólag Torgyán Attila védelmét látom el, és határozott álláspontunk, hogy ő semmiben nem vett részt, senkinek semmit nem ígért, neki pénzt nem adtak. Hogy erre a beszélgetésre miért került sor, kinek mi volt a célja a beszélgetésben való részvétellel, mi volt a célja a rögzítéssel, ki mit miért mondott, azoknak kell magyarázatot adniuk, akik részt vettek benne. – Mivel magyarázható, hogy a beszélgetés és a felvétel nyilvánosságra hozatala között több mint fél év telt el? – Erre Deésy úrtól kell választ várni, aki elég érdekes magyarázatokkal szolgál, hogy korábban hol és milyen módon próbálta ezt a kazettát fölhasználni, és miért csak most használta föl. De ezt én az eljárásnak ebben a szakaszában nem akarom nyilvánosságra hozni. – Hangfelvétel lehet bizonyíték?– Két különböző dologról van szó. Az egyik, hogy egy hangfelvétel jogszerűen készült-e, tehát azoknak a hozzájárulásával, akik rész vettek a beszélgetésben. Ha nem, akkor jogsértést vet fel a felvevő és a felhasználó részéről. De ettől függetlenül, a büntetőeljárásban fel lehet használni bizonyítékként. – Ön szerint a bűnügyi szervek a hatalomtól függetlenül dolgoznak Magyarországon? – Meggyőződésem, hogy a bírói ítéletekben semmilyen politikai szándék nem érhető tetten. – És a nyomozati szakaszban?– A nyomozásnál már egy kicsit más a helyzet. Ott sokszor tetten érhető politikai döntés, hogy miből legyen "ügy", és miből ne legyen. – Mondana konkrét példát?– Neveket nem fogok mondani, de mindenki tudja, hogy több ezer ember foglalkozik több milliárdnyi vagyon kezelésével. Ha például valaki a vagyongazdálkodás szabályait megszegve vagyoni hátrányt okoz, két dolog történhet. A vagyon gazdája – jelesül az állam –, aki büntetőeljárást kezdeményezhet, azt mondja, hogy ez csak egy rossz döntés volt, és bár sokmilliós veszteséget okozott, mégsem tesz büntető feljelentést. A másik esetben nem egy rossz gazdasági döntésről beszél, hanem bűncselekményt gyanít. Ilyenkor elküldik a feljelentést, és a kerekek beindulnak.