hetilap

Az ügy 1996-ban robbant ki Szolnokon, amikor Várhegyi a város polgármestereként
tevékenykedett. A helyi MSZP szervezete egy sajtótájékozató keretében adta tudtul,
hogy a polgármesteri hivatal három belvárosi, nagy érték? ingatlant kíván értékesíteni,
és a polgármester már el is látta kézjegyével az adásvételi szerződést. A bökkenő
csak az volt, hogy az értékes területeket a rajta lévő ingatlanokkal telekáron adta
volna tovább a hivatal három szolnoki székhely? vállalkozásnak. Az ügyben több
szakértőt is meghallgattak: egyesek véleménye szerint akár 70-80 millió forint kár
is érné a várost az adásvétel lebonyolódásával, míg más szakértők kimutatták,
hogy igazából a város érdekeit szolgálná, ha a fent említett ingatlanok elkelnének.


Az ingatlanok adásvétele a kirobbant botrány kapcsán végül meghiúsult, az eset
azonban megosztotta Szolnok lakosságát. Várhegyi Attila másfél cikluson át sikeresen
és a polgárok megelégedésére vezette a várost, az ingatlanügy azonban megtépázta
polgármesteri hírnevét. Ezt mi sem bizonyította jobban, minthogy az 1998-as országgyűlési
képviselőjelölt-választáson Várhegyi saját körzetében alulmaradt a szocialista
jelölttel szemben, a parlamentbe a Fidesz listájáról került be, majd a helyhatósági
választásokon már nem is indult. Várhegyi Attila saját szerepének tisztázása érdekében
maga tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az ügyben.

A bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult eljárást az 1998 decemberében született
vádirat követte, melyben hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, magánokirat-hamisítással
vádolják Várhegyit, aki a Fidesz országos választmánya elnöki pozíciója mellett a
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkári posztját is betölti.

Várhegyi védekezésében többek között elhangzott: a vitatott szerződést az ő aláírása
előtt már két irodavezető, illetve a város jegyzője is ellenjegyezte, az ő alaposságukban
bízva írta alá az adásvételt.

1997-ben újabb botrány pattant ki, mellyel a helyi sajtó szintén nagy terjedelemben
foglalkozott. Az akkori gyanú szerint a Mahír Kft.-n keresztül szolnoki vállalkozások
támogatták a polgármester 1994-es kampányát.

Mivel Várhegyi ügye úgynevezett közvádas (ami azt jelenti, hogy az ügyészség a
megismert dokumentumok alapján szükségesnek ítélte a vádemelést) a parlament felfüggesztette
a politikus mentelmi jogát. Várhegyi a sajtóban több ízben is tagadta az ellene
felhozott vádakat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek