A The New York Times szerint az öt amerikai és tíz magyar ügynököt foglalkoztató
iroda tervezete azután született meg, hogy "a magyar kormány az Egyesült Államok
segítségét kérte a Budapestről tevékenykedő orosz bűnbandák felszámolásához".
A lap szerint az FBI-hivatal első célpontja minden bizonnyal Szemjon Mogiljevics – aki
Budapesten tevékenykedik és személyét nemrég összefüggésbe hozták a Bank of New
Yorkban zajlott orosz pénzmosással –, illetve egy Szolncevszkaja nev? szervezet lesz,
amelyet egy Szergej Mihajlov nevű, többnyire Moszkvában tartózkodó személy irányít.
Az iroda létrejöttével kapcsolatban mind amerikai, mind pedig magyar részről nem kevés
ellenvetés fogalmazódott meg. Ahogy a The New York Times írja: az amerikai külügyminisztérium
aggodalmai elsősorban abból fakadtak, hogy az FBI-ügynökök és a bűnözők esetleges
fegyveres összecsapása nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet. A lap szerint a magyarok
ugyanakkor attól tartanak, hogy az orosz bűnszövetkezetekről gyűjtött érzékeny
információk kerülhetnek nyilvánosságra amerikai bíróság előtti eljárás során.
Ferenczi László dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi
főigazgatója megerősítette ugyan a The New York Times értesüléseit, viszont
kiemelte, hogy nem a magyar kormány kérésére, hanem kölcsönös együttműködés részeként
hozzák létre az FBI-irodát, mindkét fél közös érdekei alapján.
A New York-i lap egyébként kiemelte: Magyarország szuverenitását súlyosan csorbítaná,
ha az FBI-iroda és annak munkatársai teljes hatáskörrel lennének felruházva. E nézetet,
a hír napvilágra kerülése után hazánkban is mind többen megfogalmazták.
Az MSZP közleménye például arra hívja fel a figyelmet: törvénysértő lenne, ha az
FBI olyan irodát nyitna Budapesten, amelynek munkatársai a magyar bűnüldöző szervek
tagjaival azonos jogosítványokat kapnának. A szocialista párt határozottan ellenezne
a parlament megkerülésével kötött minden olyan nemzetközi megállapodást, amely sértené
az ország szuverenitását – szögezi le a közlemény.
"Elég hajmeresztőnek tűnik, hogy egy külföldi állampolgár Magyarországon teljes
jogkörrel beleavatkozhatna a magyar polgárok életébe" – fogalmazott a Heteknek Németh
Zsolt rendőralezredes, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. A szakértő kifejtette,
hogy bár a növekvő, fejlődő nemzetközi szervezett bűnözés láttán egyre többen
adnak hangot annak a vélekedésnek, hogy szükség lenne egy teljes jogkörrel működő
Európa-rendőrségre, a kép mégsem ennyire egyszerű. Az FBI szakemberei ugyanis egy számukra
teljesen idegen közegbe érkeznek meg, nem ismerik a helyi viszonyokat, ami nagyban
megnehezíti a munkájukat. Németh Zsolt szerint ezért valószínűleg "a rengeteg
tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező amerikai kollégák »csupán« tanácsadóként
lesznek jelen a magyar rendőrök mellett, legalábbis ez lenne az ésszer?".
"Az FBI alkalmazottainak Magyarországon azután sem lesz rendőri jogosítványuk, ha
hatályba lép a Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya
által a közelmúltban aláírt egyetértési nyilatkozat" – sietett tisztázni a
helyzetet a napilapoknak e témával kapcsolatos értesüléseire reagálva Könyves
Krisztina, a Belügyminisztérium sajtószóvivője. A The New York Times cikke kapcsán Könyves
Krisztina leszögezi: az FBI alkalmazottai Magyarországon nem végezhetnek például házkutatást
vagy letartóztatást, és nincs alanyi joguk lőfegyver viselésére sem.
Az iroda létrehozására aláírt szerződés "Magyarország szuverenitását nem csorbítja,
a jogok és kötelezettségek mindkét országra vonatkozóan azonosak" – olvasható a
közleményben.
Peter Tufo, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is igyekezett
megnyugtatni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, az FBI-hivatal a magyar kormány felügyelete
alatt, magyar törvények szerint fog működni. A nagykövet kiemelte: az amerikai ügynökök
fő feladata az lesz, hogy a magyar hatóságokat segítsék a szervezett bűnözés
elleni harcban, a gyanítható orosz ajkú bűnözők tevékenységének feltérképezésében,
valamint az ellenük történő fellépésben.
Orosz aggodalmak
Az orosz titkosszolgálatok kétkedéssel fogadták a budapesti FBI-iroda létrehozásának
hírét, azt hangoztatva, hogy segítségük nélkül a magyarországi képviseletnek "aligha
sikerülhet érzékelhető eredményeket elérni az orosz maffia elleni küzdelemben"
– emelte ki több moszkvai napilap a hírrel kapcsolatban.
A Vremja MN az orosz belügyminisztérium egyik név nélkül nyilatkozó illetékesét idézte,
aki szerint "valójában inkább politikai akcióra hasonlít az egész". A The New
York Times állítása szerint a budapesti FBI-iroda legfontosabb feladata Szemjon
Mogiljevics és Szergej Mihajlov elfogása lenne, de egyikük sem mutatkozik már
Magyarországon: Mogiljevics elsősorban Oroszországban, Ukrajnában és Izraelben bukkan
fel, míg Mihajlov szinte ki sem mozdul Moszkvából.
Az Izvesztyija meg nem nevezett magyar "kollégákat" idéz, akik értetlenségüket
hangoztatták, s nekiszegezték a kérdést a magyar kabinetnek: "Mikor is adtak ki papírt
saját lustaságukról a nemzeti rendőrség és az igazságügyi szervek, idegen bácsira
ruházva át saját közvetlen kötelességeiket, s ráadásul ilyen nagy csendben?" Az
orosz napilap szerint az amerikai ügynökök ugyanolyan jogokat élveznek majd Magyarországon,
mintha az Egyesült Államokban lennének, ráadásul elbocsáthatják a helyi rendőröket,
besúgókat verbuválhatnak, s saját ügynöki hálózatot építhetnek ki. Németh Zsolt
rendőralezredes, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa a Hetek kérdésére az orosz
aggodalmakkal kapcsolatban elmondta: az amerikai megnyilatkozások mindenképpen sértik
az oroszok nemzeti önérzetét, akik emellett azt a szándékot is világosan látják,
miszerint az amerikaiak a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés ellenei háborújának
frontvonalát igyekeznek minél keletebbre, vagyis az USA-tól minél távolabbra tolni.
2000. 02. 26. (IV/9)
