Szimbólum vagy aktuálpolitikai üzenet? Fotó: MTI
Dávid Ibolya igazságügy-miniszter előterjesztésében a rendszerváltás tízéves
folyamatának lezárásaként értékelte a törvényjavaslatot. Ugyanakkor megállapította:
a korona elhelyezése az Országgyűlés épületében nem értelmezhető úgy, hogy a
Szent Korona a Magyar Köztársaságban jelenleg bármilyen közjogi szerepet töltene be.
A törvényjavaslat nem kívánja módosítani hazánk hatályos alkotmányát, sem nyíltan,
sem burkoltan nem támadja azt. Kijelentette: "A koronának nincs befolyása, és nem is
lesz az ország államformájára." Dávid Ibolya egyébként a vita során jelentős
kompromisszumot ajánlott fel az ellenzék számára. Mint mondta, a kormány felé
elfogadásra fogja javasolni, hogy az ellenzék által vitatott két mondat kikerüljön a
tervezetből. A két ominózus mondat: "E történelmi jelképünk annak bizonyítéka,
hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak. A Szent Korona ma is a magyar
állam egységét jelképezi." Szocialista és SZDSZ-es képviselők jelentős lépésnek
nevezték a miniszterasszony javaslatát.
A Fidesz részéről Salamon László vissza nem térő, egyedülálló alkalomnak ítélte,
hogy az Országgyűlés törvénnyel emlékezzen meg Szent István király művéről. Herényi
Károly MDF-es honatya a nemzet polgárainak szánt ajándéknak nevezte a törvényjavaslatot.
"Elképesztőnek és nevetségesnek tartom, hogy egy köztársaságban a korona
szimbolizálja a nemzet egységét" – nyilatkozta a témában a Heteknek Horn Gábor
SZDSZ-es képviselő. Horn szerint a kormány szándéka mögött határozott politikai érdekek,
számítgatások húzódnak: a MIÉP-ig záró jobboldal így kívánja kisajátítani a
nemzet fogalmát és a nemzettudatot. A képviselő szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy
egy népszerűségi intézkedésről is szó van, hiszen "a kormány emelkedett
hangulatban január 1-jén kívánja demonstrálni a nemzet egységét, azonban ezt az
egységet mi a kirekesztés miatt nem fogjuk vállalni".
Vastagh Pál szocialista képviselő, volt igazságügy-miniszter szerint a korona
szorosan hozzákapcsolódik történelmünkhöz, fontos szerepet játszott többek között
a magyar közjog fejlődésében is, de ma már nincs aktuális közjogi tartalma. Vastagh
lapunknak nyilatkozva kiemelte: ma már nem lehet a koronából levezetni az állam egységét
és a közhatalmat. A képviselő szerint a koronáról szóló törvény üzenete egy
olyan ideológia föltámasztása, amely Magyarország nemzetközi kapcsolataiban egy középhatalmi
regionális szerepkört betölteni kívánó állam ideológiájaként jelenik meg. "Megdöbbentő,
hogy az ezredfordulón egy fiatalokból álló, magát demokratának valló párt egy
bizonyos korszakra jellemző ideológiát kíván feléleszteni, hogy ezzel erősítse támogató
bázisát" – mondta végül Vastagh Pál.
"Számomra a korona a nemzet egységét jelenti. Lehet, hogy ez ma nem divatos
megfogalmazás, de a korona a magyar nemzet ezeréves fennmaradását jelenti" –
mondta a Hetek kérdésére Bánk Attila kisgazda frakcióvezető. A politikus szerint a
korona a nyugat-európai népekkel való összetartozást jelképezi, közöttük a magyar
nemzet fennmaradását. Bánk hangsúlyozta: a korona-tant és a koronáról szóló törvényt
ketté kell választani, hiszen a Szent Korona ma is csak egy jelkép, viszont átível
ezer esztendőn.
1999. 12. 11. (III/49)
