hetilap

Mátrai Márta    Fotó: MTI

A parlament keddi ülésnapjának alaphangját Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója
adta meg. Felszólalásában Demszky Gábort és pártját marasztalta el, amiért azok
"rágalomhadjáratot indítottak a polgári koalíció és a nemzetbiztonsági szolgálatok
ellen". A Csurka által besúgónak titulált főpolgármester a honanya szerint jobban
tenné, ha előbb tisztázná az őt ért vádakat, mielőtt sajátjait megfogalmazza. Ma
már ugyanis nem dolgoznak "párttitkárok és körömtépők" a szolgálatoknál.

Ezt követően Kövér László titokminiszter "alattomosnak és gyávának" nevezte
az SZDSZ politikusait. Megtudhattuk, hogy Demszky "önépítő kampányában évente többször
megkoszorúzza önmagát", sőt pártját azért gyötri permanens lelkiismeret-furdalás,
mert a "hazaáruló" szocialistákkal lépett koalícióra 1994-ben. Nem úgy Csurka
István, aki "egyenesen cselekedett" midőn "kitette lapjait".

A két érintett párt vezetője még frissiben reagált a parlamenti tudósítónknak.
Kovács László, MSZP-elnök szerint Kövér nem először használt gyűlölködő
hangnemet a parlamentben. A tanulság az, hogy ilyen tisztségre történő kinevezés előtt
érdemes személyiségvizsgálatot végezni. Kiemelte: nem meglepő, hogy Kövér védelmébe
vette Csurkát, hiszen hosszú ideje tapasztalható a nyílt összejátszás a két párt
között. Kuncze Gábor SZDSZ-frakcióvezető pedig humorral válaszolt az állításokra,
emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök média-tanácsadója korábban azt mondta: a
politikust úgy kell eladni, mint a mosóport. "Ez lehet az oka, hogy most habzik a szájuk"


– tette hozzá. Kuncze szerint Kövér szintjére nem érdemes leereszkedni, az ügyben
csak egyetlen kérdés vetődhet fel: vajon Gógl egészségügyi minisztert hippokratészi
esküje nem kötelezi-e arra, hogy ilyenkor kezelésben részesítse minisztertársát…

Az MSZP növekvő aggodalommal tapasztalja, hogy a kormányzati munka hibái, a kormánypártok
csökkenő népszerűsége a Fidesz egyes vezetőit mind gyakrabban késztetik durva hangú
vádaskodásra, ellenségkeresésre, fenyegető nyilatkozatokra – reagált másnap
nyilatkozatában az MSZP elnöksége. A szocialisták úgy látják, hogy Kövér szavai
fenyegetést jelentettek mindazoknak, akik békében, nyugalomban, normálisan működő
parlamenti demokráciában akarnak élni, ezért lemondásra szólítják fel a
minisztert. Ezen túlmenően a miniszterelnök felelősségére is felhívják a
figyelmet, akit egyébként arra szólítanak fel, hogy – ha helyettese esetleg
megmakacsolná magát – menessze hivatalából Kövért.

Az MSZP Országos Elnökségének javaslata, hogy a miniszterelnök váltsa le Kövér Lászlót,
nem értelmezhető másként, mint hogy a szocialisták vezető testülete szeretne ismét
beleszólni a kormány összeállításába, erre azonban még várnia kell –
nyilatkozta Borókai Gábor a felszólításra reagálva. Mint elmondta: a szocialisták
érzékenysége differenciált, hiszen ha komolyan féltenék a közéletet az eldurvulástól,
akkor Kiss Péter nem ragadtatta volna magát odáig, hogy párhuzamot von a Gömbös- és
az Orbán-kormány között.

Demszky Gábor lapunknak is eljuttatott nyilatkozatában felveti, hogy ha Orbán Viktor
kijelentése – "összenő, ami összetartozik" – az axióma erejével hat, akkor Kövér
Csurkára utaló megjegyzése után bátran kijelenthetjük, hogy "elenyészett a távolság
a szélsőjobb és a jobboldali centrum között". "Mindenkinek, akit illet, tudnia
kell: Kövér úr tegnap a jogkövető magatartás ellen szólított fel a parlamentben,
ahelyett, hogy kivizsgáltatná, miként is került a dokumentum Csurka Istvánhoz" –
áll a nyilatkozatban. Mindezek miatt a főpolgármester az 1990 előtti állambiztonsági
forrásanyagok hozzáférhetővé tételéhez szükséges törvénymódosítás ügyében
nyílt levélben fordul az országgyűlési képviselőkhöz, és felhatalmazza a Történeti
Hivatal elnökét, hogy tegye bárki számára megismerhetővé mindazon iratokat – ügynökjelentéseket,
állambiztonsági javaslatokat –, amelyek 1990 előtti sorsával kapcsolatosan rendelkezésre
állnak.

Kövér, Csurka és a "baloldali rém"



Kövér László 1992. augusztus 31-én hétfőn az alábbiakat mondta a parlamentben, (a
felszólalás szövegét a másnapi Magyar Hírlap szó szerint közölte): "… Az elmúlt
hetekben Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait,
szerencsére nem nekem kell először az újabb kelet? magyarországi nácizmus alapvetésének
nyilvánítanom.(…) A nézetek nem újak tehát, de új az, amit ez a sokak által
tanulmánynak nevezett szellemi Molotov-koktél jelent.(…) Nyilvánvalóvá teszi, hogy
céljának, a hatalom mindenáron való megtartásának érdekében neki a parlamenti
demokrácia összeomlása, az ország külső és belső békéjének fölborítása sem
nagy ár. Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva: azzal nincs bajuk,
hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti
mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek
politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek
ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként
látják szolgálandónak.(…) Amit pedig a Kormány és az MDF-elnökség tett, az nem más,
mint hogy szánalmas, lapos, a lényeget elkerülő nyilatkozataikkal gyakorlatilag
legitimálták, a parlamenti politizálás szintjére emelték, tehát szalonképessé
tették a náci nézeteket – s az már tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy azt
milyen megfontolásból tették."

Magyar Hírlap 1992.09.07. számában pedig így érvelt Kövér László: "Arra a kérdésre,
hogy szélsőségesebbé vált-e közéletünk, egyértelm? igen a válaszom. A szélsőséges
tendenciák jelen pillanatban tagadhatatlanul inkább jobboldalról jelentkeznek. Még
akkor is, ha egyesek igyekeznek ezt a veszélyt negligálni azzal, hogy a vörös rémet
festik fel újra és újra, és az MSZMP szélsőségeseivel és szélsőbaloldali veszéllyel
próbálnak takarózni."

Népszabadság 1992.09.15. számában azt nyilatkozta: "A Fidesznek nincs kormányzati
hatalma. De megőrzött tekintélyünkkel és a hiteles szavak erejével is mindent
megteszünk, hogy a náci ihletésű, ásatag, leszerepelt és mégis a szó szoros értelmében
életveszélyes ideológiák semmiképpen ne nyerjenek teret. Sajnos, a kilátástalanság,
az életkörülmények romlása kedvez ezeknek a nézeteknek. Csurka éppen ezeket a
potenciális gyúanyagokat építette be a saját bombájába."

A baloldaliságról pedig az Első kézből cím? orgánumban 1990-ben február 10-én
nyilatkozva ezt mondta: "A nagyapám a Bethlen–Peyer paktum után a szociáldemokrata
párt pápai szervezetének alapító tagja volt. Vannak családi tradícióim, s én
magamat nem szociáldemokratának, de mindenesetre baloldali érzelm? embernek tartom.(…)
Először is, hogy az MSZMP szóhasználatát alkalmazzam, igenis polgári restaurációra
van szükség, hogy egyszer valaki újra emelt fővel és hittel, komolyan hirdethesse és
vallhassa a szociáldemokrata eszméket. Akkor lehet, hogy valamikor egy szociáldemokrata
pártnak tagja leszek, de ez számomra sem tűnik közelinek."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek