Torgyán József hétfőn bejelentette, hogy elindult az agrárkormányzat által megígért
sertésfelvásárlás a belvíz sújtotta területeken. Az állam azokon a gazdákon próbál
így segíteni, akik a belvízkárok miatt vagy nem tudják tovább hízlalni állataikat,
vagy a túlhízott példányokon nem sikerült időben túladniuk. A tárca korábban 20
ezer disznó felvásárlását helyezte kilátásba, de mint később kiderült, csak
kevesebb megvételére van esély. A gazdák mindenesetre ennek már majdnem hatszorosát
kínálták eladásra.
A 20 ezer hízót 125 kilogrammos átlagsúlyra számolta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium de mivel többnyire a túlsúlyos példányokat (150-160 kilogramm) vásárolják
fel, ez a szám arányosan csökkenhet – tudtuk meg az Agrárrendtartási Hivatal munkatársától.
Mint elmondta, ezen a héten még nem történik felvásárlás, hiszen csak most értesítették
ki az elbírált pályázatok alapján kiválasztott sertések gazdáit.
A térség hét vágóhídján folyik majd az értékesítés, a piacon jelenleg
kilogrammonként 135-170 forintos ár helyett a jóval magasabb 193 forintért. Szakértők
a sertéshús árának emelkedését jelzik előre abban az esetben, ha a felvásárlók
továbbra is ragaszkodnak az úgynevezett 2,2-es szorzóhoz (vagyis legalább ennyiszeresét
szeretnék kapni a hentesektől). Az esetleges drágulás pedig könnyen felboríthatja az
inflációs előrejelzéseket.
A magyar gazdák leleményessége többek között abban is tetten érhető, hogy a
kritikus körzetben "váratlanul" a becsült adatoknál jóval nagyobb számú hízó
került bejelentésre.
A visszaélésekkel kapcsolatban az Agrárrendtartási Hivatal munkatársa így
nyilatkozott: "Az FVM abból indul ki, hogy a többség azért becsületes." Egyébként
a területileg illetékes falugazdász felügyeli az eladásokat. A sertések gazdáinak pályázniuk
kellett, és a felkínált hízók közül egy bizottság válogatta ki a levágandókat
– tette hozzá.
Fodor Sándor szocialista országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be Torgyán
József miniszterhez "Veszteségtartási kötelezettség" címmel. Az indítvány egy
paradox helyzet feloldását kéri az FVM–től. Az történt ugyanis, hogy a minisztériumi
támogatások által állománynövelésre ösztönzött gazdákat rendelet kötelezi az
állat tartására 1999 illetve 2001–ig. Azok az árvízkárosult parasztok tehát, akik
élni kívánnak a jövő héten induló értékesítési lehetőséggel, és eladják
malacaikat, szerződésszegés vétkét követik el, hiszen egy váratlan APEH-ellenőrzés
során csupán az üres ólakat tudnák megmutatni. Ez esetben pedig vissza kellene
fizetniük a felvett támogatás egy részét, mivel a szerződésben foglalt tartási határidő
lejárta előtt túladtak állataikon.
1997-hez képest 20 százalékkal olcsóbb a sertéshús Magyarországon, ugyanakkor
mindössze 3 százalékkal nőtt a húsfogyasztás. "Viszszatértünk a 80-as évekhez,
amikor a paraszt a boltban vette meg a karajt"– fejtette ki a Heteknek Tüske Róbert,
a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa.
Hazánkhoz képest Nyugat-Európában évi 2 százalékkal csökken a sertéshús fogyasztása
– mivel a fogyasztók inkább a szárnyasokra "szoknak át" – és 3 százalékkal
növekedett a hizlaldák termelékenysége. Mindez jelentős felesleg felhalmozódását
jelenti ezeken a piacokon.
Tengeri malacok, avagy hogyan lesz egy disznó belvizes
1999. 04. 24. (III/16)
