Martonyi János külügyminiszter szerint tényleges NATO-taggá válásunk időpontját
tekintve "március eleje ésszerűnek tűnik". Mindezt kedden jelentette be, miután
cseh és lengyel kollégájával együtt találkoztak Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel.
Honvédelmi szakemberek szerint sincs különösebb akadálya a márciusi időpont betartásának.
Martonyi brüsszeli sajtónyilatkozatában "abszurdnak és lehetetlennek" nevezte,
hogy a végső engedély megadása a Parlament hatáskörében maradjon. Jóllehet jogilag
ez nem feltétele a taggá válásnak, de a tagsági kötelezettségek zökkenőmentes
teljesítése végett elengedhetetlen a módosítások elvégzése
Keleti György szocialista honatya, volt honvédelmi miniszter lapunknak cáfolta, hogy a
NATO részéről megrovások érkeznének. Mint lapunknak elmondta: a NATO nem szól bele
a tagállamok belügyeibe, s azzal is tisztában vannak, hogy itt belpolitikai kérdésekről
van szó, nem pedig a NATO-csatlakozás akadályozásáról. A volt miniszter szerint
nincs különösebb jelentősége, hogy az áprilisi, a NATO szövetség 50. évfordulójára
tervezett bővítés előbbre jön.
Sajner Gyulát, a Magyar Honvédség szóvivőjét a NATO-csatlakozás részleteiről kérdeztük.
– Van-e valamilyen jelentősége annak, hogy a nápolyi központhoz, vagyis a déli
szárnyhoz fogunk tartozni?
– Különös jelentősége nincsen, mert általánosságban a NATO-hoz
csatlakozunk. Az érdekes, hogy a déli régió a legérzékenyebb pontja Európának.
Ehhez a szárnyhoz tartozik: Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország,
Portugália, és reményeink szerint jövő évtől Magyarország is.
– Milyen feladataink lesznek a NATO-n belül, és milyen posztok várnak ránk?
– Valószínűleg a csatlakozást közvetlenül követő időszakban Magyarország
a szövetségen belül mintegy hetvennégy szövetségi beosztást kap majd. Ez azt
jelenti, hogy ez a hetvennégy beosztott ugyan a Magyar Honvédség katonája lesz, de "NATO-sapkában
fognak járni", vagyis a szövetség kötelékében fognak dolgozni, onnan kapják a
feladataikat és az illetményüket is. A beosztásokon belül három tábornoki poszt
van, a többiek tisztek és tiszthelyettesek lesznek.
– Van-e jelentősége a márciusban történő csatlakozás kilátásainak?
– Csak annyi, hogy ebben az esetben másfél hónappal előbb vonatkoznak majd ránk
a biztonsági garanciák, bár ebben a térségben közvetlen veszélynek nem vagyunk kitéve.
– Milyen feltételeket támaszt velünk szemben a NATO?
– A csatlakozni kívánó nemzetekkel szemben a szövetség a minimális katonai képességeknek
való megfelelést támasztja követelménynek. Ez többek között a katonai vezetési
rendszerek összeköthetőségét, vagyis a kommunikációs infrastruktúra kiépítését
jelenti, ami nálunk jól halad, és várhatóan márciusra készen is lesz. Ide tartozik
továbbá a katonák angol nyelvtudásának fejlesztése is. Fontos követelmény még a
NATO egységes légvédelmi rendszeréhez való csatlakozás, ami lehetővé teszi majd a
szövetségen belül a légvédelmi információk folyamatos áramlását. Amennyiben a
csatlakozásra márciusban sor kerül, mi készen állunk. (Sebestyén István)
1998. 12. 12. (II/50)
