Mint ismeretes, a médiatörvény alapján csak a parlamenti pártok képviselőcsoportjai
jelölhetnek kurátorokat a közszolgálati médiumokat felügyelő Országos Rádió és
Televízió Testületbe (ORTT). Az említett vita tárgya az, hogy a kormánykoalíció
szerint a két parlamenten kívül maradt párt kurátorai – akiknek a mandátuma még
nem járt le – az ellenzék közé sorolandók, míg az MSZP és az SZDSZ úgy vélekedik,
hogy a kormányoldalhoz.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága a legutóbbi ülésen – a szocialista és a
szabaddemokrata képviselők kivonulását követően – egyhangúlag úgy döntött,
hogy az alkotmányügyi bizottság jogértelmezését kéri abban a kérdésben, hogy a
KDNP-s és MDNP-s médiakuratóriumi tagok kormánypártinak vagy ellenzékinek számítanak-e.
A kormánypárti képviselők beadványban jelezték, hogy a rádiózásról és televíziózásról
szóló törvény értelmében a rádió és a televízió kuratóriumi elnökségének
tagjai közül a KDNP és az MDNP jelöltjeinek megbízatását a parlamenti választások
eredménye nem érinti, akkor sem, ha a szóban forgó pártok nem kerültek be az Országgyűlésbe.
Ennek következtében a törvény által előírt, a mindenkori kormánypárti és ellenzéki
képviselőcsoportok közti egyenlő arány érvényesülése megkérdőjelezhetővé vált.
Az MSZP és az SZDSZ képviselői azt hangsúlyozták: a rádiózásról és televíziózásról
szóló törvény "legkényesebb" pontjáról van szó, a paritás elvéről, amelyet
hatpárti politikai megállapodás után fogadott el az Országgyűlés több mint kétharmados
többséggel.
A testület nem vette napirendjére Várhelyi András (FKGP) önálló indítványát,
mely szerint az anyanyelv védelme érdekében mikrofonbizottságok felállítására
lenne szükség a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban.
Várhegyi a Heteknek kifejtette: nem politikai célzatú indítványa csupán a magyar
nyelv védelmét szolgálja: pösze, raccsoló, selypítő, hadaró, "gombócosan beszélő"
riportereket és műsorvezetőket ne engedjenek mikrofon-, illetve képernyőközelbe. Jánosi
György országgyűlési képvislő, az MSZP médiaszakértője Várhelyi indítványára
reagálva úgy nyilatkozott: a kormánypártok arroganciáját és hatalomösszpontosító
szándékát jelzi, hogy még attól sem riadnak vissza – amire demokráciák esetében
még nem volt példa –, hogy kormánypárti képviselő parlamenti döntéssel nyúljon
bele pártatlan és semleges közszolgálati médium műsorszerkesztési ügyeibe és
elveibe.
Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő a médiatörvény módosítását, a rossz anomáliák
kiküszöbölésének szükségességét hangsúlyozta lapunknak, különös tekintettel a
kuratóriumok működésére. A panaszirodát a mindenkori cenzúra eszközeként értékelte.
Úgy tűnik azonban – tette hozzá –, hogy bizonyos törvények megváltoztatása csupán
a sajtó megregulázását célozza.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »