Balozsameggyesről indult pályafutása 1928. február 3-án, Pavlics Károly és Perusich Rosina negyedik gyermekeként. A pedagógus házaspárnak összesen öt fia és négy lánya született. Ferenc 1946-ban Szombathelyen érettségizett a Faludi Ferenc Reálgimnáziumban. Ezt követően a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat gépészmérnök szakon, ahol az utolsó két évben a szerszámgépekre, szerszámüzemekre szakosodott. Az egyetemi évek alatt hétvégente fizikai munkát vállalt testvérével, hogy fedezni tudják az albérleti és megélhetési költségeiket. 1950-ben megszerezte a gépészmérnöki diplomát, az akkorra már átnevezett Budapesti Műszaki Egyetemen.
Az egyetem elvégzését követően a Gépipari Tervező Intézetben kezdett el dolgozni. A korábbi években szerzett tapasztalatait kiválóan kamatoztatta a munkahelyén, ugyanis szerszámgépek és szerszámüzemek tervezésével foglalkozott. Nem sokkal később előléptették csoportvezetőnek. Ebben az időszakban tanársegédként is tevékenykedett, és több tankönyvet írt Kazinczy Lászlóval, korábbi professzorával.
Az amerikai álom
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 08.31. (XXII/35)
