A héber, vagy héberül ivrit, az 'átkel' (ávár) szóból származik, s Ábrahámra, valamint nyelvére utal, aki az i. e. 2100 körül az Eufráteszen túlról az Ígéret Földjére érkező „első héber" volt.
Bár a babiloni fogságot követően a zsidóság egy része csak az arámit beszéli, a sémi nyelvek családjába tartozó héber csupán az i. sz. 1-2. század múltán, a zsidóság saját földjéről való száműzetését követően szorul ki fokozatosan a mindennapi nyelvhasználatból, s lesz a vallásos irodalom és liturgia nyelve. A zsidók a továbbiakban mindig az adott diaszpóra nyelvét beszélik, illetve ezeket héber liturgiai kifejezésekkel elegyítve sajátos zsidó nyelveket hoznak létre, mint amilyen a jiddis (német-héber-szláv keverék) és a ladino (spanyol-héber keverék). A zsidó felvilágosodás (hászkálá) idején van ugyan próbálkozás a héber nyelvnek mint zsidó irodalmi nyelvnek a megújítására, azonban ez meddő vállalkozásnak tűnik. Hiszen az igazán hatásos irodalom nyelvének a mindennapi életből, szóhasználatból kell táplálkoznia.
A héber nyelv a cionista ideológiával és mozgalommal együtt éled újjá. A politikai cionizmus atyja, Theodor Herzl elképzelése szerint az ősi-új zsidó hazában azt a nyelvet fogják majd beszélni, amely felülkerekedik a többi felett. Az ezzel szemben ágáló kultúrcionisták szerint azonban egy zsidó államnak zsidó nyelvre és zsidó kultúrára van szüksége. A vallásos cionisták egy része is a Messiás nyelvének újraélesztése mellett voksol. A cionizmus egyik 19. századi előfutára, Jehuda Alkalai rabbi a következőképp érvel e mellett: „Ha a Mindenható valóban kimutatja irántunk való csodálatos jóindulatát, és egybegyűjt bennünket saját földünkön, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy megértsük egymás nyelvét, s egy ilyen megosztott közösségnek ez nem sikerülhet." Véleménye szerint a Messiás megérkezésekor gyakorlati nehézségek merülhetnek fel a kommunikációban a zsidók számára nemzeti nyelvük hiánya folytán, tehát „minden erőnkkel azon kell igyekeznünk, hogy újrateremtsük és középpontba állítsuk nyelvünket; s a Mindenható Isten inspirációja segíteni fogja a tanítókat és a diákokat, a fiúkat és a lányokat abban, hogy folyamatosan beszéljék a hébert".
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2011. 11. 18. (XV/46)
