Az isztambuli merénylet üzenete többszörösen szimbolikus: egyrészt fél éven belül harmadszor követett el az Iszlám Állam a Közel-Kelet egyetlen NATO-tagországának területén sikeres öngyilkos merényletet, jelezve, hogy az ankarai kormány nem ura a helyzetnek; másrészt ezúttal német turisták lettek a tömeggyilkos szekta áldozatai, ami nyilván nem tesz jót a kölni erőszakhullám után felbolydult német közvélemény hangulatának.
Véres nyár, drámai ősz
A törökországi terrorhullám tavaly júliusban kezdődött, amikor a szíriai határ mellett fekvő Surucban harminckét kurd és baloldali török fiatal esett egy török származású, Szíriát megjárt merénylő áldozatául, októberben pedig Ankarában egy kurdbarát baloldali béketüntetésen gyilkolt meg több mint száz embert a suruci mészáros testvére (!), akit valamiért a júliusi vérfürdő után nem kapcsoltak le a török hatóságok. A mostani merénylet nyilvánvaló célja nem a török–kurd ellentétek kiélezése, hanem – ahogy az Iszlám Állam Sínai-félszigeten folytatott akcióié Egyiptomban – a Törökországba látogató turisták elriasztása, a török idegenforgalom tönkretétele. Sajnos a török kormány csak magát okolhatja, amiért az ország mostanra az Iszlám Állam játszóterévé vált.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »