hetilap

Mivel mélyen hiszem, hogy a tudomány célja a valóság leleplezése a képzelet
szülte elméletekkel szemben, ezért mélységes csalódottságomat fejezem ki az MTA
Elnökségével szemben a honlapjukon 2008. március 3-án megjelent „A Magyar
Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet
védelmében” című dokumentummal kapcsolatban, az alábbi okok miatt:

1. Az MTA Elnöksége olyan témáról ad ki nyilatkozatot, amelyet nyilvánvalóan
nem vizsgált meg, vagyis tudományellenesen járt el.

2. A vizsgálódással szemben az MTA Elnöksége pletykákra hallgat.

3. Az MTA Elnöksége saját magának mond ellent.

4. Az MTA valótlanságot állít, és nem ragaszkodik a tudományos módszerhez.

Részletesen kifejtve:

1. Valószínűleg nem járok messze az igazságtól, ha azt feltételezem, hogy az
MTA Elnöksége nem ismer egyetlen lektorált kreacionista folyóiratot sem, nem
olvasta, nem vitatta meg, nem értékelte az ezekben a folyóiratokban megjelenő
megfigyeléseket, az ismeretek rendszerezését és az esetleg levont
következtetéseket. Mivel ez csak egy feltételezés, készen állok ennek
kijavítására. Ha ez nem így van, akkor kérem, értesítsenek az Elnökség által
tanulmányozott irodalom megjelölésével, készen állok az ezekben a folyóiratokban
megjelenő lektorált cikkeket megvitatni, és a véleményüket kérni, hogy mely
pontokban találnak tévedéseket. Amennyiben az Elnökség problémákba ütközik az
ilyen folyóiratok beszerzésében, szívesen állok rendelkezésre olyan cikkek
tömkelegével, amely meg sem említ egyetlen „vallásosnak” titulálható fogalmat,
hanem teljességgel empirikus megfigyelések közlésével foglalkozik, amelyek
egyszerűen nem támasztják alá az evolúció elméletét. Emiatt viszont nem élvezi
67 ország tudományos akadémiájának támogatását, ezzel egyidejűleg egyetlen más
folyóiratban sem jelenhet meg, annak ellenére, hogy minden tudományos
szempontból kifogástalan.

2. Ha az első pontom igaz, akkor az a kérdés merül fel, hogy az MTA Elnöksége
honnan szerzi a kreacionizmussal kapcsolatos információit? Egy tudós a
tudományos álláspontokat az adott terület szakfolyóirataiból szerzi. Vagyis
ebben az esetben csakis kizárólag az 1. pontban említett folyóiratokból
nyerhetnek információkat, minden más csak „pletyka” minőségű. Ezzel szemben
felhívom figyelmüket, hogy a kreacionista kutatók behatóan tanulmányozzák az
evolucionista elkötelezettségű folyóiratokat.

3. Az állásfoglalásban a következő mondat olvasható: „Meggyőződésünk, hogy a
vallásos hit (így a kreacionizmus is) sem nem igazolhatja, sem nem cáfolhatja az
evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a tudományok sem foglalkozhatnak
hitbéli kérdésekkel.” Ezzel szemben a Ma cikkét idézem: „Vizi E. Szilveszter
szólt II. János Pál Fides et ratio kezdetű enciklikájáról, amely a hitet és a
tudást egyenlőnek állította. A Biblia tanítása és a tudományos eredmények ebből
következően összhangba hozhatók, az özönvíz történetét például a geológiai
kutatások által feltárt, a Föld minden pontján meglévő üledékek támasztják alá,
amelyek egy, a bolygónk nagy részére kiterjedő tengerre utalnak – mutatott rá.”
(http://ma.hu/tart/cikk/f/0/478/1 )

Vagyis az első idézetben az MTA azt állítja, hogy a vallásnak és a tudományoknak
semmi köze egymáshoz, a másik idézetben az MTA elnöke azt állítja, hogy 1.
egyetért azzal (ezt sejteti), hogy a kettő egyenlő, 2. összhangba hozhatók, 3. a
geológia igazolja a Bibliát.

Akkor melyik állítás az igaz? Esetleg köpönyegforgatásról van szó? Én azt
gondolom, hogy a valóság az egyedül fontos, ha egy tudományos elmélet nem felel
meg a valóságnak, akkor elvetendő, ha egy vallás nem felel meg a valóságnak,
akkor szintén elvetendő. Amennyiben a bibliai özönvíz valóban megtörtént, akkor
azt a látható tényeknek alá kell támasztaniuk, mint azt Vizi E. Szilveszter is
említette, vagy a Biblia nem igaz, és akkor miért akar bárki is hinni benne? Én
ebben az esetben nem szeretnék a Bibliában hinni. De mindeddig minden okom
megvan rá, hogy higgyek!

4. Az állásfoglalás a következőt állítja: „A nézetkülönbség fő forrása
véleményünk szerint a vallásos hit és a tudomány természetének félreértéséből,
bizonyos tudományos alapfogalmak (pl. mi az evolúció) eltérő meghatározásából
adódik. Az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken és
következtetéseken alapuló tudomány (amelynek egyes állításai bizonyíthatóak és
cáfolhatóak) míg a kreacionizmus (így a teljesen hipotetikus Intelligent Design
is) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet, amelyek nem összevethető, nem
szembeállítható fogalmak.”

Úgy sejtem, hogy az Elnökség itt arra gondol, hogy a tények tükrében az
evolúciós elmélet követőinek módosítania kellett az evolúció fogalmát. Az MTA
által 1978-ban kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása az evolúció
szóra: „A magasabb rendű szervezeteknek alacsonyabb rendűekből való alakulása.”
Azonban mind a mai napig nincs tudomásom egyetlen olyan megfigyelésről, tényről,
bizonyítékról sem, amely igazolna egyetlen olyan alkalmat, amikor valamely
magasabb rendű, komplexebb élőlény alakult volna ki egy alacsonyabb rendűből,
vagy egy teljességgel új szerv jelent volna meg. Az evolúciós elmélet által
elénk tárt minden bizonyítható érv valójában devolúció, informatikai szempontból
egyszerűsödés, amely teljes összhangban van megfigyeléseinkkel és a kreacionista
modellel.

Az evolúció tanulmányozása valóban megfigyeléseken alapulhatna! De ma egy tanult
evolúcionista valószínűleg nem dicsekszik Haeckel hamisított rajzaival, a
lamarckizmussal, Kettlewell nyírfaaraszoló lepkékkel kapcsolatos teljességgel
félremagyarázott és nevetséges kísérleteivel, a Marsh által kreált
Brontosaurussal, és még sorolhatnánk, amelyek mind az evolúció mintapéldái
voltak nem is olyan régen, és egyiknek sem volt semmi köze a valódi
megfigyelésekhez. Természetesen a mai megfigyeléseket a korábbi eredmények
tükrében értelmezik. De ha a korábbi eredmények hamisnak bizonyultak, akkor
igaz-e az értelmezés? Ugyanakkor a kreacionizmus ragaszkodik a megfigyelésekhez,
és kutatóiban megvan az alázat, hogy tévedés esetén belássák hibáikat...



Szük Bendegúz L.

A Creation Research Society (az amerikai Teremtéskutató Társaság) rendes tagja

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek