Ez a kis jelenet a fülem hallatára zajlott le a Kálvin téri aluljáróban.
Gondoltam, leírom Önöknek. Időpont: 2007. 09. 13. 16 óra 25 perc
A Városmisszió 2007 aktivistái szorgalmasan dolgoztak a kora délutáni, forgalmas
időpontban. Egy szüntelenül mosolygó, ezüstősz hajú, középkorú hölgy három
fiatal egyetemista fiút invitált az egyik programra. A legcsíkosabb és
legalacsonyabb visszamosolygott, majd szelíden közölte: – Köszönjük, de mi
zsidók vagyunk.
Az őszezüst hajú hölgy nem szűnt meg mosolyogni. Még vidámabban invitált:
– Nem baj, ez javítható!
Majd értetlenül nézett a köszönés nélkül távozó ifjak után. Merengő szemén csak
lekonyuló mosolya lett közhelyesebb: „Ezek a mai fiatalok...”
Üdvözlettel: Vágó Regina
***
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »