hetilap

A magyar-izraeli kapcsolatok története több mint ezer-éves írott múltra tekint vissza. Az itt élő zsidóság a honfoglalástól kezdve minden progresszív, nemzeti programmal azonosult, sőt jelentős mértékben hozzájárult azok megvalósításához. Abban, hogy Magyarország az elmúlt idők viharai ellenére fennmaradt, és a megpróbáltatásokat túlélve ma a nyugati civilizáció részeként határozhatja meg magát, a magyar zsidóságnak nagy érdemei vannak. Zsidó származású magyar építészek, vállalkozók meghatározó szerepet játszottak Budapest és több más magyar város arculatának kialakításában. A magyar kultúra, művészet szegényebb lenne a zsidó írók, költők és festők művei nélkül. A magyar zsidó tudósok nemzetközi szinten elért kimagasló eredményei nagyban erősítették az ország hírnevét és tekintélyét a külvilág szemében.
A Hit Gyülekezete nagyra értékeli a magyar zsidóság történelmi értékeit, munkáját, és részben ehhez a tradícióhoz kapcsolódva vállalja fel és hangsúlyozza a magyar–izraeli barátság építésének fontosságát. Sajnálatos, hogy a befogadó ország a történelme során többször is ellenségesen és hálátlanul bánt az itt élő zsidókkal. Különösen tragikus szerepet töltött be az ország a második világháborút megelőző években és a vészkorszak idején. Fájó, hogy ennek a korszaknak a lezáratlan kérdései több mint ötven év után még ma is politikai viták témái lehetnek.
A magyar–izraeli viszonyt súlyosan terheli azonban az, hogy Magyarországon is jelen van egy szélsőséges, nyilas és náci eszméket propagáló, agresszív nacionalizmust képviselő csoportosulás, amelynek képviselői a közgondolkodást, a politikát, a médiát, sőt a gazdaságot is egyre nagyobb befolyásuk alá akarják rendelni. Céljukat nem fogják elérni. Azonban annak érdekében, hogy kudarcuk és vereségük elkerülhetetlen legyen, nekünk is sokat kell tennünk. Már a nyolcvanas évek elején többször megfogalmaztuk, hogy a keresztény világnak szüksége van arra, hogy az antiszemitizmustól megszabaduljon. Azóta történtek lépések ebbe az irányba, de meggyőződésünk, hogy szükséges lenne e tisztulási folyamat meggyorsítása.
Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Izraelnek az állami, politikai jelentősége mellett teológiai és szellemi jelentősége is egyedülálló. Ez a tény döntően meghatározza minden Izraellel kapcsolatos viszonyulásunkat. Mi – sokakkal együtt – Izraelt a jövő kulcsának tartjuk. Azok, akik az isteni és jó oldalra akarnak állni, azoknak a sötétség idejében Izrael és a zsidó nép mellé kell állniuk. Izraelt Isten Magyarország nélkül is megsegíti, de ha Magyarország Izrael mellé áll, akkor meggyőződésem, hogy ez nemzetünk számára is áldást fog jelenteni. 
Ma Izrael szükségben van, szüksége van barátokra, szellemi támogatásra és imákra. A közel tíz éve zajló békefolyamat egyik kiábrándító tanulsága, hogy a palesztin nép jelenlegi vezetői Izraelnek a békeszándékát a terrorizmus támogatására, porhintésre és a világ közvéleményének a megtévesztésére használták ki. Arafaték nem teljesítették a vállalt ígéreteiket, ehelyett a legutóbbi napokban vak, őrült terrorhadjáratot indítottak Izrael ártatlan lakossága ellen. Kevés az esély arra, hogy a palesztin vezetés megfékezze a szabadjára engedett terrort, és megbüntesse a mészárlások kitervelőit. Erre amiatt is kevés az esély, mivel sajnos a palesztin lakosság jelentős része egyetért a terroristák céljaival és módszereivel.
Zakariás könyvében azt mondja a Seregek Ura Izraelnek: "aki titeket bánt, az ő szeme fényét bántja." Mivel lehetetlen Isten szeme fényét kioltani, ezért lehetetlen az is, hogy az ellenség terve célt érjen Izraellel szemben.
Nemcsak az ellenségei, hanem a barátai is megszaporodtak Izraelnek az elmúlt évtizedekben. Örvendetes, hogy a keresztény világban egyre többen ismerik fel Izrael jelentőségét, vállalják a zsidó nép szeretetét. Világméretekben terjed a keresztény cionista mozgalom. Sok keresztény hívő és szervezet vállalja fel az alijázás támogatását is.
Jeruzsálemet a zsidók tették naggyá és híressé. Olyan emberek, mint Dávid, Salamon, Izajás és Jézus, akik e csodálatos várost szoros, megbonthatatlan szálakkal kötötték össze a zsidó hittel, világképpel és értékrenddel. A kereszténység alapítói kivétel nélkül zsidó emberek voltak, akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. Jeruzsálem jóval a pápaság kialakulása és Mohamed megszületése előtt már híres-neves zsidó város volt, amely egyedülálló szellemi-vallási és kulturális értékekkel büszkélkedhetett. 
A muzulmán vallás nem Jeruzsálemben jött létre, hanem Mekka és Medina térségében. Jeruzsálem az iszlám megszállásnak esett áldozatul, és az iszlám uralom évszázadaiban jelentéktelen várossá süllyedt. A Jeruzsálem városával kapcsolatos igazságos rendezés ezeket a történelmi tényeket figyelembe kell, hogy vegye. 
Izajás próféta így szólt Jeruzsálemről: "Kőfalaidra, Jeruzsálem, őrizőket állattam, egész nap és egész éjjel szüntelen nem hallgatnak; ti, kik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok! És ne hagyjatok nyugtot néki, míg megújítja és dicsőségessé teszi Jeruzsálemet e földön." Fogjuk szaván az Istent! Ne hagyjunk nyugtot néki, amint kéri tőlünk, míg a béke és az igazság városává nem teszi Jeruzsálemet!

(részlet a Hit Gyülekezete vezető lelkészének a Szent Pál Akadémia magyar–izraeli rendezvényén elmondott beszédéből)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek