„Úgy látom, ideje lenne végre bevezetni az alapjövedelem intézményét. Hosszú távon nem nagyon tudok mást elképzelni” – nyilatkozta a napokban Elon Musk a mesterséges intelligencia, a gépek és a robotok munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásait fejtegetve a CNBC-nek. A közvéleményt sokkoló kijelentéseiről ismert mérnök-feltaláló-üzletember-futurista szerint a nem is annyira távoli jövőben annyi „emberi munkát” helyettesíthetnek majd a gépek, hogy a kormányzatok kénytelenek lesznek megbarátkozni az alanyi jogon járó alapjövedelem intézményével.
Az ötlet nem újkeletű. Svájcban idén június elején tartottak népszavazást a témában. Bár a józan ítélőképességű svájciak több mint háromnegyede visszautasította a minden polgár számára alanyi jogon járó havi mintegy 2 500 svájci frank lehetőségét, világszerte rengeteg döntéshozót elgondolkodtatott már ez a tézis. A finnek 2017 januárjától indítanának egy kísérletet, jelképes havi összeggel. Barack Obama, az Egyesült Államok leköszönő elnöke úgy fogalmazott a Wired magazinnak, hogy „Nem is annyira az a kérdés, szükség van-e rá. Sokkal inkább az ötlet elfogadtatása nagy kihívás.” Majd hozzátette: az alapjövedelemről szóló vitát a következő tíz-húsz évben szinte biztosan le kell majd folytatni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy míg a társadalmak lassacskán barátkoznak a kötelező alapjövedelem ötletével, a technológia rakétasebességgel száguld el mellettük.
„A jövőben akár egy kétkerekű utánfutóval rendelkező tehergépjármű is képes lesz magát automatikusan kormányozni, így kevesebb sofőrre lehet majd szükség. Néhányan közülük átképezhetik majd magukat olyan technikai háttérmunkatársakká, akik egy-egy kihívás észlelésekor távirányítással kerekedhetnek felül a problémákon. Így sokkal izgalmasabb munkát végezhetnek majd, mintha szimplán sofőrködnének” – vázolta a nem is annyira szép új világ képét Elon Musk. A technikai újítások miatt megélhetésüket vesztő sofőrök és a többi robotizált üzem munkavállalói aligha tekintenek majd ennyire optimistán az új kihívásokra. Musk mindenesetre optimista. „Az embereknek végre módjuk lesz összetettebb és izgalmasabb dolgokkal foglalkozni, nyilván sokkal több szabadidő mellett, mint korábban.” És bár a megnövekedett szabadidő első hallásra nem is tűnik rossznak, tényleg elég elrugaszkodott ötlet. Már csak azért is, mert legtöbbünk életét azért stabil mederben tartja, ha vannak előttünk feladatok, célok és emellé szűkös erőforrások.
2016. 11. 11. (XX/45)
