hetilap

A CNBC legutóbbi írása a mesterséges intelligencia elterjedéséről arra is rámutat, hogy Hollywoodot mindig is foglalkoztatta a robotok világa, valamint a robotok és az emberek kapcsolata. Az 1968-as 2001 Űrodüsszeiától kezdve a tavalyi Ex Machináig rengeteg film készült ebben a témában, egyúttal inspirációt is nyújtva az ezzel kapcsolatos kutatásoknak. Ugyanakkor a jelenkor minden eddiginél közelebb hozza a filmekben látható jelenségek megvalósulását. Úgy tűnik, hogy már jelenleg is rendkívül széles körben elterjedt az MI az általunk használt termékekben és szolgáltatásokban, és a jelek abba az irányba mutatnak, hogy ez a tendencia csak erősödni fog a közeljövőben.

Bele sem gondolunk, de például annak érdekében, hogy a lehető legkülönbözőbb kérdéseinkre választ kapjunk Siritől, az Apple „személyi asszisztensétől”, elég komoly mesterséges intelligenciára van szükség a háttérben. A 2011-ben az Iphone 4s megjelenésével széles körben ismertté vált alkalmazás a nagy vetélytárs Microsoft figyelmét is felkeltette, amely jó pár évvel lemaradva a Windows 10 operációs rendszer tavalyi megjelenésével párhuzamosan elindította a saját Sirijét, amely Cortana névre hallgat. De nem maradhatott le a Szilícium-völgy technológiai óriása, az IBM sem, amely Watson név alatt hozta létre a saját mesterséges intelligencia rendszerét. Viszont ahogy erre Gordon Hunt siliconrepublic.com-on megjelent cikkében felhívja a figyelmet, a mesterséges intelligencia (azon belül is a kép- és videofelismerésre fókuszáló) fejlődésének legnagyobb motorja a közösségi média. Könnyen jön ez a felismerés, ha megnézzük az MI lényegét: adott egy feladat vagy kérdés, amire az algoritmusnak megoldást kell találnia. Mindezt a rendelkezésre álló adatokból próbálja megtenni, méghozzá jellemzően tanuló algoritmusok által, amelyeknek minél nagyobb adatbázisra van szüksége, amelyeken aztán teszteli saját maga pontosságát. Mindeközben még sokat hibázik, de minden egyes hibával egyre pontosabbá tudja tenni magát, ami által egyre jobb eredményt ér el.

Ehhez a folyamathoz azonban extrém sok adatra van szükség, amely az okoseszközök által produkált úgynevezett big data formájában már egy jó ideje rendelkezésre is áll. Példának okáért, amikor a Google elindította a Photos nevű alkalmazását 2015 májusában, novemberben már 100 milliós felhasználói bázisról számoltak be, amelynek tagjai rengeteg fényképet töltöttek fel az ingyenes alkalmazásba, amivel (minden bizonnyal nem tudatosan) hozzájárultak ahhoz, hogy a Google a saját kép­fel­is­merő algoritmusait tovább tökéletesítse. De nemcsak a Google-el teszik ezt az online térben aktív emberek, hanem lényegében minden közösségi médiummal, amelyek közül természetesen kiemelkedik a Facebook. A Mark Zuckerberg által alapított vállalat jelenleg is számos MI-projektet futtat. A témához való viszonyulását pedig jól szemlélteti az alapító saját példája is: Zuckerberg az idei évre egy olyan, személyi asszisztensként funkcionáló program lekódolását tűzte ki célul, aki a Vasember című mozifilmből ismert J.A.R.V.I.S.-hoz hasonlóan irányítaná az otthonát, és segítené a munkájában.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek