A most tervezett csomagból 17,5 milliárdot állna az IMF, amelynek első részlete – az ukrán vezetőség reményei szerint – már márciusban a bajba jutott ország központi bankjának számlájára kerülhet. Habár az ukrán pénzügyminiszter tavaly még úgy saccolta, hogy 35 milliárd eurót (!) kellene kapniuk két éven belül, most nincs helye a kifogásoknak és a kényeskedésnek, tekintve, hogy az elmúlt hetekben mind a Fitch Ratings, mind a Standard & Poor’s leminősítette az ukránok fizetőképességét CC, illetve CCC mínusz szintre.
Természetesen ez a segély sincs ingyen: Ukrajnának újra kell terveznie az idei költségvetését, emelnie kell a belföldi energiaárakat, valamint meg kell reformálnia az egész gazdaságát, a helyi igazságszolgáltatás működését és a bankszektort is. Az optimisták szerint azonban így 2016-ra akár már érzékelhető gazdasági növekedése is lehet az országnak, ami igazi csoda lenne a 2014-es mínusz 7,5 százalékos és az idei évre várt mínusz 5 százalékos „GDP-növekedés” után.
A problémák persze nem tavaly kezdődtek, de még csak nem is 2008-ban. Elemzők szerint bő 10-15 évet – ha nem többet – kell áttekintenünk ahhoz, hogy tisztán lássuk Ukrajna gazdaságának mai állapotát. Az ukrán csődközeli állapot legfőbb okozója nem a Donbas régióban zajló események, mint azt sokan hiszik – kezdi elemzését a New Eastern Europe. Ez a régió ugyanis csak az ukrán GDP 16 százalékáért felelős. A recesszió gyakorlatilag 2012 óta tart, amin természetesen a keleti események sem segítettek. A donyecki régióban tavaly január és augusztus között 50 százalékkal esett vissza az ipari termelés. A helyi munkanélküliség irtózatos méreteket öltött, amihez az is hozzájárult, hogy a terület 93 szénbányája közül 69-et bezártak. Ennek pontos gazdasági hatásait megbecsülni még nem tudták, hiszen az itt működő bányák kapták az elmúlt években a legnagyobb állami támogatásokat, még akkor is, ha veszteségesen üzemeltek. Egyes vélemények szerint a Donbas régió teljes helyreállítása egymilliárd dollárt emésztene föl, ha nem többet.
2015. 02. 20. (XIX/8)
