A mai „modern ember” életére az egyik legmeghatározóbb hatást kifejtő tényező a technológia, illetve annak rohamos fejlődése. A francia forradalom idején Batsányi János versében úgy fogalmazott, hogy „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”, utalva ezzel arra, hogy az ott zajló változások nem hagyják érintetlenül Magyarországot sem. Hasonlóan ma, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen technológiai megoldások fogják a kelet-közép-európai emberek, azon belül is a magyarok életét a jövőben döntően befolyásolni, akkor tekintetünket a Szilícium-völgyre érdemes vetnünk. Az utóbbi évtizedekben a legtöbb forradalmi ötlet ebből a térségből származott, és úgy tűnik, hogy ebben a közeljövőben sem várható nagyobb változás. Ezért is érdemes különös figyelmet szentelni annak, hogy milyen folyamatok zajlanak le ebben a térségben, és milyen új csapásirányok alakulnak ki, erősödnek meg és halnak el napjainkban.
Manapság a kritikák jelentős része a startupokkal szemben fogalmazódik meg. Sokan úgy érzik, hogy ezek a cégek egyre kevesebb korszakalkotó ötlettel állnak elő, és – mezőgazdasági hasonlattal élve – már csak az alacsonyan lógó, így könnyen elérhető gyümölcsöket veszik célba (angolul low hanging fruits). Emögött pedig egyértelműen fellelhető az üzleti iskolák által is átadott szemlélet, miszerint törekedni kell arra, hogy egységnyi erőforrás (legyen ez pénz, idő vagy kapcsolati tőke) befektetésével a lehető leggyorsabb és legnagyobb megtérülést érjük el. Ezzel a hatékonyság- és haszonalapú megközelítéssel önmagában nem is lenne probléma, viszont ezeknek az elveknek a gyakorlatba való átültetése során nagyon kevesen maradnak tudatában annak, hogy a gazdasági haszonszerzés önmagában nem cél, hanem csak egy, a társadalom számára releváns probléma megoldása során keletkező „melléktermék”, azaz az ennek érdekében vállalt kockázat jogos jutalma.
Jól példázza ezt a korjelenséget a 2014-es TechCrunch Disrupt nevű startup-verseny eredménye is, amely ezen versenyek közül az egyik legnagyobb médiavisszhangot kapó rendezvény, és időről időre jó lenyomatot nyújt a „Völgy” állapotáról. Az idei megmérettetés győztese az Alfred Club nevű applikáció lett, amely lényegét tekintve a szó legszorosabb értelmében vett komornyikszolgáltatás. Az alkalmazás lényege, hogy már meglévő (mint például ruhamosást, lakástakarítást, bevásárlást elintéző) applikációkat integrál egy rendszerbe egy valóságos személy segítségével. Ez az illető az úgynevezett komornyik, akit a cég Bruce „Batman” Wayne híres szolgája után, Alfrednek nevezett el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az embereknek lehetőségük van arra, hogy körülbelül havi 25 ezer forint ellenében rendelkezésükre álljon egy olyan cseléd, aki helyettük elintézi a szennyes mosását (természetesen vasalással és hajtogatással együtt), kitakarítja a lakást, rendbe teszi a kertet és még a bevásárlást is megoldja. Mindez persze azzal is együtt jár, hogy egy teljesen vadidegen ember kulcsot, és így hozzáférést kap az ember legbelső privát szférájához, a lakhelyéhez.
2014. 10. 22. (XVIII/43)
