hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kína már keresi a kiutat

2014. 03. 27.
Kínának jelenleg 1,27 ezer milliárdnyi amerikai államkötvénye és más dollárban denominált eszköze van – vagyis az USA legnagyobb hitelezője. Ezt figyelembe véve, és elnézve a mellékelt grafikont, nem csoda, hogy a kínai szakemberek hangot adnak annak, mennyire irritálja őket a „vakmerő amerikai pénzügypolitika”, és sürgetik egy új „menedékvaluta kidolgozását”, hogy elkerüljék a „várható katasztrófát”.

Sun Zhaoxue, a Kínai Aranytársaság elnöke már évek óta szorgalmazná, hogy az ország tartalékai inkább aranyban legyenek, mint dollárban. Mint mondta: „egy erős árfolyamot csak arannyal lehet megalapozni”. Habár az arany jelentőségét most éppen elhomályosítja az USA, hiszen náluk pihen a globális aranytartalék 74 százaléka – fejtette ki egyik publikációjában Sun Zhaoxue. Céljuk ezzel pedig nem más, mint a dollár hegemóniájának megerősítése a többi nemzeti valutával szemben. De ha megnézzük, hogy mi vezetett anno az egyes fizetőeszközök (dollár, font, euró) felemelkedéséhez, akkor ez nem más, mint a jelentős aranytartalékok – tette hozzá Zhaoxue, akinek befolyása a kínai monetáris politikában megkérdőjelezhetetlen (pár éve még az év gazdasági szakemberének is megválasztották hazájában). A szakember felhívta a figyelmet arra a „trükkre” is, hogy habár az amerikaiak úsznak az adósságban, mégsem hajlandóak megszabadulni az aranytartalékaiktól, hanem inkább „dollárt nyomtatnak” (QE), amivel szépen, csendben csökkentik az adósságaikat, miközben a nemzeti jegybankok devizatartalékaiban a dollár lassan, de biztosan átveszi az uralmat.

A kínai vezetés – ezt látva – már több védelmi mechanizmust is kidolgozott, melyek lényege gyakorlatilag a „dollár nélküli gazdasági élet” megvalósítása. Ennek érdekében például a nemzetközi kereskedelemben erősítik a jüan használatát, és ezzel párhuzamosan igyekeznek felépíteni egy robusztus hazai aranypiacot is. A jüan elterjesztéséhez különböző deviza swap-ügyleteket kötöttek és kötnek. Az egyik legnagyobb ilyen egyezséget Dél-Koreával írták alá 62,3 milliárd dollár értékben, míg az Európai Központi Bankkal már 60,8 milliárd dollárnyi devizacseréről állapodtak meg. Ezenkívül Kína eddig már

23 országgal írt alá valamilyen deviza swap-egyezményt, összesen 412,6 milliárd dollár értékben. Mindez pedig azt a célt szolgálja, hogy a kereskedelmi ügyleteiket gyorsan és flottul menedzseljék, anélkül, hogy bármelyik ponton is dollárt kellene vásárolniuk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!