Az OTP-elnök lépése vadabbnál vadabb találgatásokra adott okot, amelyek között számos variáció szerepelt, így például Csányi egészségügyi problémái, az új, kormányzati, devizahiteleseket segítő mentőakciókról szóló hírek, illetve más, bankokat sújtó intézkedések. Az OTP ugyanakkor korábban hivatalos információkat is közölt az ügyben: „Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszer-ipari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank-részvényekből származó bevételt.” Ennek megfelelően hatalmas pénzek vándorolnának át a Bonafarm-csoport beruházásaira. Korábbi sajtóértesülések szerint Mohácson terveznek egy hatalmas vágóhidat, amely a legnagyobb lenne az országban, a csoporthoz tartozó Bóly Zrt.-nél pedig fejlesztik az öntözőhálózatot és az állattenyésztési telepeket. A bankvezér 50 milliárd forintot szán agrárberuházásaira, ami már önmagában is óriási befektetésnek számít.
„A mezőgazdaság iparszerű termelésre való átállításának alapproblémája ma is ugyanaz, mint az elmúlt ötven évben: termelni tudunk, feldolgozni, piacot találni azonban nehezen” – mondta el lapunknak Szabó Zsolt agrárközgazdász. A hetvenes évek végén létrejött ipari termelési rendszerek merőben új alapokra helyezték az addig szigorúan szovjet minta szerint működő mezőgazdaságot, így a bábolnai majd nádudvari központtal megalapozódott a modern agrártermelés alapja. Ahogyan azonban kezdtek beérni ezek a beruházások, előbb a hazai piac telítődött alapélelmiszerekkel, majd keresni kellett a külföldi piacra jutás lehetőségeit, s ez csak nagyon nehezen ment. A szocialista tábor ugyan vevő volt mindenre, de a fizetési oldalon a haszon csak nagyon lassan vagy sehogy sem realizálódott. A Nyugat pedig megtermelte a maga szükségleteit, oda csak olyan kuriózumokkal lehetett betörni, mint a Gyulai kolbász vagy a Pick szalámi – magyarázza a szakember, és szerinte ma is ez a helyzet: csak a hungarikumok piacképesek.
A sertésállomány drasztikus csökkenése és a multinacionális kereskedelmi láncok olcsó sertésárui mára teljesen ellehetetlenítették a sertéságazatot. A kormánynak pedig kicsi a mozgástere, hiszen a mezőgazdaság uniós szervezettsége nem bíz a véletlenre semmit (pláne a magyarokra nem). A jövőt már megtervezték számunkra a Közös Agrárpolitika (KAP) alapján, amit a magyar kormány is kénytelen volt elfogadni. A KAP az Európai Unió rendkívül bonyolult szabályozórendszere, amelynek legfontosabb feladata, hogy elossza a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre és az agrárpiaci beavatkozásokra szánt forrásokat a tagországok között. Erre megy el a teljes uniós büdzsé valamivel több mint 40 százaléka, évente mintegy 50 milliárd euró. Ebben a legnagyobb tételt a mostani területalapú támogatások teszik ki, amelyeket egy új alaptámogatási rendszerben lehet majd folyósítani a jövő évtől. Emellett a közvetlen kifizetésekhez tartozik az úgynevezett „zöldítés”, a kiegészítő átalánytámogatás, a fiatal gazdák támogatása, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása, a termeléshez kapcsolt támogatások köre, a kedvezőtlen adottságú térségek támogatása és az úgynevezett nemzeti tartalék képzése.
2013. 08. 09. (XVII/32)
