A csomagok sorát 2011 tavaszán a 342 milliárdos (első) Széll Kálmán Terv nyitotta meg, amit egy évvel később egy 212 milliárdos Széll Kálmán Terv 2.0 követett. Tavaly már nem bajlódtak az elnevezéssel, a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülni igyekvő Matolcsy György akkori gazdasági miniszter gyors egymásutánban három pakkot is bejelentett: 2012 októberében kettőt, 397 és 367 milliárd nagyságban, amit novemberben egy újabb, 90 milliárdos csomag követett. Igaz, ezekből több fejezet a mai napig nem valósult meg, így például az online pénztárgépek bevezetése, vagy az e-útdíj általános alkalmazása. A képet bonyolítja, hogy az említett intézkedéscsomagok mellett „kisebb” zárolásokra is sor került. A Ténytár szakmai blog elemzői 2700 milliárdra teszik a második Orbán-kormány intézkedéseinek „hatását”, amivel szerintük a jelenlegi kabinet akár 300-400 milliárd forinttal meghaladhatja a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által végrehajtott megszorítások mértékét. A szakértők leginkább azt tartják óriási problémának, hogy 2006 óta már a GDP 20 százalékának megfelelő kiigazítást terveztek be a kormányok.
Fenyegetés
Visszatérve a jelenre, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a kormány háromlépcsős programot dolgozott ki, hogy fokozatosan javítson a költségvetés egyenlegén. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre hajtja végre a tervezett intézkedéseket, hanem csak akkor, ha az előző lépések nem elegendőek. A három lépcső az alábbi: idén és jövőre is 92 milliárd forintnyi kiadást zárol a kormány a költségvetésben. Ha az első lépcső nem elégséges az Európai Bizottságnak, akkor beruházásokat állít le a kormány, vagy más forrásból finanszírozza azokat (ez 60 milliárdos megtakarítás lenne idén, és akár a futballstadionok építésének a leállítását is jelentheti). Harmadik lépcső: ha az előzőek nem elegendőek az Európai Bizottság számára, akkor adóemelésekre kerülhet sor, így – Varga Mihály elmondása szerint – például emelkedhet a pénzügyi tranzakciós illeték.
2013. 05. 17. (XVII/20)
