Barack Obama az Iránnal kapcsolatos szankciók tervezésekor a bevált közel-keleti forgatókönyvet követi - írja a The Wall Street Journal katari tudósítója - a kieső iráni olajkínálatot Szaúd-Arábiaival kívánja pótolni. Ha a szaúdiak együttműködnek, akkor elkerülhető az olajár-robbanás, mely nyilvánvalóan komoly fejtörést okozna Obamának a választási kampányban. A Financial Times szerint Szaúd-Arábia tulajdonképpen az Egyesült Államok „olaj-jegybankja": rajta keresztül úgy szabályozható a kínálat, hogy a piaci ár stabil maradjon.
Csakhogy a régi jó stratégia nem számolt az „olajbank" saját gyarapodó igényeivel. Mert bár Kína erősödő olajéhsége közismert (kereslete 2000 és 2010 között mintegy 90 százalékkal emelkedett), meglepő módon rögtön utána következik a sorban Szaúd-Arábia a maga 75 százalékos növekedésével. Az általa kitermelt napi 2,8 millió hordó nyersolajnak a negyedét maga használja fel, ezzel a világ hatodik legnagyobb fogyasztójának számít.
A brit The Economist elemzői három fő okkal magyarázták, miért emelkedik tendenciózusan a Perzsa-öböl államainak olajfogyasztása.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »