hetilap

A pénzügyi műveletek, különösen a spekuláció megadóztatá­sára találta ki a Nobel-díjas James Tobin az úgynevezett tranzakciós adót, amit közgazdász körökben az ötletadó után közkeletűen Tobin-adónak neveztek el.

Magyarországon először a baloldal karolta fel ezt a tervet, mivel (marxista terminussal élve) ezáltal a tőkét, pontosabban a tőkemozgást lehet adóztatni a munkajellegű jövedelem helyett. Tehát az úgynevezett kisemberek helyett a bankárokat és a brókereket. 1999-ben Kiss Péter, akkori kancellária­miniszter, az MSZP Baloldali Tömörülésének elnöke dobta be, hogy vezessenek be egy ilyen spekulációt és devizaváltásokat is meg­csapoló adónemet, de az MSZP-SZDSZ-koa­lícióban nem sikerült konszenzust teremtenie e kérdésben. Kóka János, az SZDSZ vezetője volt az ötlet legnagyobb ellenlábasa. Illetve a Fidesz, hiszen Szijjártó Péter, a párt akkori szóvivője szerint „ez a lépés (a Tobin-adó) azért is elfogadhatatlan, mert újra az emberektől vesz el pénzt".

Az Európai Bizottság tavaly vette a napirendjére, de máig vitatkoznak egy tranzakciós illeték bevezetésének a tervén. Ám ez az ötlet is a „tőkejövedelmet" adóztatná, mivel az adó mértéke részvények és kötvények esetén a tranzakció értékének 0,1 százaléka lenne, az úgynevezett derivatív termékek esetén pedig 0,01 százalékos. A pénzügyi tranzakciós adó kivetése egyébiránt tagállami hatáskör, a Bruxinfo elemzése szerint jelenleg tíz uniós tagállam alkalmazza egyik vagy másik formáját, ám olyat, mint a tervezett magyar adó, a rendelkezésre álló információk szerint egyik sem.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek