A múlt héten a jegybanki tartalékok kapcsán írtunk arról, hogy az argentin államcsődtől tartanak gazdasági szereplők. A héten mindez már odáig fajult, hogy Szelényi Iván szociológus, a Yale Egyetem professzora egyenesen arról írt, hogy a Matolcsy-Orbán páros mintha erre a megoldásra hajtana. Argentínában felfüggesztették az államkölcsönök visszafizetését, és - az IMF rosszallása ellenére - azok újratárgyalását ajánlották a nem különösebben lelkes hitelezőknek, akik elfogadták, hogy a kötvények eredeti értékének csak a 25-35 százalékát kapják meg. (Szelényi Ivánt 1974-ben a Konrád Györggyel közösen írt, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyv kéziratának külföldre juttatása miatt letartóztatták, majd 1975-ben kiutasították Magyarországról.) Egy londoni stratégiai elemző is erre, a csőd bevállalásának az elképesztő következtetésére jutott. Tény, hogy egy államcsődnél átrendeződnek a tulajdonviszonyok, az adósságokat újra lehet tárgyalni, de elképesztő mélységű szociális válságot tud okozni a széles társadalmi tömeg soraiban. A dél-amerikai országban gyermekek haltak meg a legyengültségtől a válság időszaka alatt.
A másik elképesztő feltételezés, amelyre legutóbb személyesen Orbán Viktornak kellett reagálnia, hogy nincsenek veszélyben a bankbetétek. A már említett argentin államcsőd idején valóban zárolták a betéteket, a tulajdonosoknak cserébe államkötvényeket ajánlottak, de az összevetés önmagában hisztérikus politikai és gazdasági hangulatról szól.
A pénzügyi elemzők és a nemzetközi sajtó szerint kényszerpályára került Magyarország, ezért az IMF-megállapodás nélkül csak irracionális feltételekkel képes finanszírozni a devizában lévő államadósságot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban nem biztosít hitelkeretet feltételek nélkül, ráadásul a megállapodáshoz az EU bábáskodása is szükséges. Brüsszel szemében pedig egyre több a szálka hazánk jelenlegi jogalkotási gyakorlatával kapcsolatban.
2012. 01. 13. (XVI/02)
