Erre Orbán Viktor az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökeként nemrég külön felhívta brüsszeli hallgatóságának a figyelmét. A miniszterelnök belgiumi sajtótájékoztatóján a hazai deficitről elmondta: „Egy büszke nemzet képviselőjeként el kell ismernem, hogy amit műveltünk az elmúlt években a deficit bevallása ügyében, az inkább szégyellni való. Ezért nem szabad megsértődni, hogy amikor benyújtunk egy költségvetési tervet, amelyben először a csatlakozás óta 3 százalék alatt lesz a hiány, akkor ezt az uniós intézmények kétkedve fogadják, és Brüsszelben mindent kétszer kell elmondanunk." Az Európai Bizottság elsősorban abban kételkedik, hogy 2012-ben is az előírt 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány GDP-re vetített mértéke. A magyar program végrehajtásában rejlő rizikó miatt 3,3 százalékos hiányt prognosztizálnak a jövő évre. 2011-re 1,6 százalékos költségvetési többlettel számolnak, ami azonban a nyugdíjpénztári befizetések áttereléséből és a különadókból fakadó egyszeri bevételeken és nem a folyamatosságot garantáló strukturális átalakításokon alapul.
Orbán Viktor elmondta, hogy a tervek szerint a most 82 százalékon levő államadósságot 2014 végére 65 és 70 százalékra csökkentik. Ez év végére 75 százalékos államadóssági szintet szeretne a kormány elérni. Orbán szerint a mostani gazdasági bajok egyik oka, hogy a prudens gazdaságpolitikai szemléletet néhány tagállam, köztük hazánk is szem elől tévesztette.
Magyarországon is folyamatos tiltakozások zajlanak a kormány strukturális deficitcsökkentő lépéseinek bejelentése nyomán. A miniszterelnök tudatosan kerülte a megszorítás szót, pedig ezeket a lépéseket nehéz máshogy értelmezni. Például a táppénz mértéke a felére csökken, a nyugdíjrendszer átszervezésének keretében megszűnik az egyes szakmákban a kedvezményes nyugdíjkorhatár. A magyar kormány segélyek helyett közmunkát kíván biztosítani, és a munkanélküli segély folyósításának idejét a harmadára, európai mércével mérve rendkívül rövidre, mindössze 3 hónapra csökkenti.