A természeti katasztrófák első és legfontosabb tanulsága – fogalmazta meg nemrég a Newsweek újságírója –, hogy „a gazdaság miatt kell a legkevésbé aggódni”. Tipikus eset, hogy a természeti katasztrófák rövid távon kiesést okoznak a termelésben (visszaesik a GDP, hiszen fizikailag tönkremennek a gyárak, irodák, összeomlik a közlekedés), de hónapokkal később pont ellenkezőleg, stimuláló erőként hatnak a gazdaságra. Így történt a Katrina hurrikán után az Egyesült Államokban 2005-ben, de ezt lehetett kimutatni 1995-ben Japánban is, amikor Kobe-ban 6500 ember életét követelő földrengés volt. Az újjáépítések új munkahelyeket teremtettek, növekedtek a bérek, gyarapodott a termelés. A károk egy részét a biztosítók állták, a többit az állam és a magánszektor költségvetése.
Ez a jelenség – sok tekintetben – most is tetten érhető. Japán az IMF 2010-es bruttó hazai össztermék (GDP) szerinti rangsora alapján a világ negyedik legnagyobb gazdasága. (A 2009-es adatok szerint még a harmadik, de mostanra már megelőzte Kína.) A szigetországban keletkezik a világ GDP-jének körülbelül 8,7 százaléka, a mostani földrengés és a cunami által leginkább sújtott régió pedig a japán gazdaság össztermelésének mintegy 7 százalékát adja. Az ország óriási gazdasági súlya ellenére a japán katasztrófa hatása a világ GDP-jére valószínűleg csak elhanyagolható mértékű lesz. A Goldman Sachs és a JP Morgan közgazdászai szerint – még a magas olajárak negatív hatását figyelembe véve is – 4,4-4,8 százalékos gazdasági növekedés várható az idei évre a felkelő nap országában, ami lényegesen meghaladja az utóbbi 20 év 3,4 százalékos átlagát. Japán gazdasága az elmúlt 20 évben erősen gyengélkedett, kormányzata pedig súlyos adósságokat halmozott fel, amely a nemzeti össztermék arányában meghaladja a 200 százalékot is. A márciusi katasztrófa hírére a világ tőzsdéi a soron következő három kereskedési napon jelentős zuhanással reagáltak, a pánik elmúltával azonban megindult a visszarendeződés. Két hét elteltével még a Japán tőzsde 21 százalékos mínusza is egy 8 százalékos visszaeséssé szelídült.
De akárhogy is „matekozunk”, nem szabad elfelejtenünk, hogy a GDP mint mutató nem tudja hitelesen prezentálni a jólét, a boldogság és az elégedettség változásait. A katasztrófák legfontosabb következményei általában politikaiak és pszichológiaiak. Ami Japánban történt, elsősorban emberi katasztrófa és nem gazdasági.
Suzuki, Sony és az iPhone
Mint a legtöbb jelentős japán gyár, a magyarországi Suzuki anyavállalata is leállította termelését a katasztrófát követő napokban. Ez azóta annyiban módosult, hogy néhány üzem részlegesen újraindult. A magyar Suzuki termelésében egyelőre nincsen kiesés, hiszen vannak még raktáron a szükséges alkatrészekből, habár ezek csupán 1,5-2 hónapra elegendőek. Ha nem érkezik újabb alkatrészszállítmány – például motor és sebváltó – Japánból, akkor ezt követően leállásra kényszerülhet a gyár. A magyar firma beszállított alkatrészeinek nagyjából 20 százaléka érkezik közvetlenül Japánból, illetve kerülővel az európai alkatrészellátó központjukból. Habár maga az anyacég fizikailag sem a földrengésben (attól 500 kilométerre fekszik), sem a szökőárban nem volt érintett, a japán gyár beszállítói közül sokan áldozatokká váltak a természeti katasztrófában.
A hazainál jóval nagyobb kiesést szenvedhet el az amerikai járműpiac. A kettős természeti katasztrófa miatt a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota már az Egyesült Államokban működő üzemeiben is a termelés visszafogására kényszerült. A társaság közleménye szerint több amerikai üzemben lassítják a munkát. Hasonlóan a Suzuki esetéhez, a Toyotánál is inkább a beszállítói hálózat sérült, mintsem maga az anyavállalat. (Ugyanezekkel a problémákkal küzd a helyi Nissan és Honda gépjárműgyártó cég is. Habár ez utóbbinál egy halálos áldozatot és harminc sérültet is jelentettek.) A Japánban lévő összesen 12 Toyota-gyárban pár napra teljesen leállították a termelést, az eddigi kiesés miatt pedig mintegy 140 ezerrel kevesebb Toyota készülhet az idei évben. A Goldman Sachs elemzése szerint a Toyota napi vesztesége most meghaladhatja a 70 millió dollárt. Az anyacég megpróbálja átszervezni a munkálatokat, új beszerzési forrásokat kutatnak fel, és azokra a modellekre koncentrálnak, amelyek iránt nagy a kereslet, és valamennyi alkatrésze rendelkezésre áll. Ily módon három hibrid modellre, egy Priusra és két Lexusra esett a választás. Ezek gyártása azóta már újraindult két üzemben is. Itthon ugyanakkor két új Prius modell a tervezett áprilisi start helyett csak később kerül a piacra a történtek miatt.
Március kegyetlen idusa a japán elektronikai ipart sem kímélte. Különösen nagy csapást szenvedett el a Sony, amelynek számos telephelye volt a katasztrófasújtott övezetben. Az érintett üzemekben videokamerákat, fényképezőgépeket és objektíveket, LCD-televíziókat, mikrofonokat és fülhallgatókat gyártottak.
Szintén késést szenvedhet a sokak által várt iPhone 5 okostelefon piaci debütálása is, miután a népszerű kütyü jó pár – fontos, és igen nagyfokú precizitást igénylő – elemét Japánban gyártják. Bár az Apple-re jellemző, hogy szereti felhalmozni az alkatrészeit, de a legújabb híresztelések szerint a iPhone-rajongók idén június helyett csak szeptemberben vehetik kézbe a várva várt új szériát. A cég persze – szokásához híven – most sem közölt részleteket, de a rossz előérzet már benne van a levegőben.
Energetikai csiki-csuki
2011. 04. 01. (XV/13)
