Habár az IMF pozitívan értékelte, hogy a kormány a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt, nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a stratégia nagyon kockázatos: a büdzsét alaposan megnyirbáló adócsökkentések nem biztos, hogy meghozzák a várva várt gazdaságélénkítő hatást. Róna Péter közgazdász például arra figyelmeztetett az ATV-nek adott interjújában, hogy a magasabb jövedelmű réteg várhatóan nem a fogyasztását fogja növelni az adócsökkenés okán, hanem a megtakarítását, vagy pedig döntően importtermékeket vásárol. A másik komoly tényező, ami a fogyasztást visszaveti, a svájci frank árfolyama. Amíg ugyanis a forint gyenge lábakon áll, addig a devizahitelesek költekezése minimálisra korlátozódik.
Ezzel szemben egy középtávra tervezett fiskális megszorító program, amit a külföldi piacok is hihetőnek tartanak, jelentősen csökkentette volna az ország kockázati felárát. Ez olcsóbbá tette volna mind a magánszféra, mind az ország hiteleinek a finanszírozását, ami pedig gyorsabb növekedési pályára lendítette volna a gazdaságot. A magyar államadósság finanszírozói jelenleg a költségcsökkentés Európában használt receptjét várják el a kormányzattól, és nem vágynak több „szokatlan megoldásra”, mint amilyen a multik megadóztatása vagy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsatornázása volt.
A pénztárak ügyét egyébként az IMF kertelés nélkül államosításnak nevezte. Matolcsy György közleményében tagadta, hogy erről lenne szó: „Az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.”
A másik „kínos ügy”
Az IMF Igazgatótanácsa aggodalmát fejezte ki a Költségvetési Tanács és a Monetáris Tanács függetlenségének radikális csökkentése miatt is. A Költségvetési Tanácsot az Állami Számvevőszék és az MNB elnökéből, illetve egy kormány által kinevezett tagból álló háromfős tanácsadói testületre cserélték le. (Eddig a Költségvetési Tanács és szakértői stábja naprakészen értékelte a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, a háromfős testület szerepe az éves költségvetés egyszeri kommentálására korlátozódott.) Az MNB héttagú Monetáris Tanácsának mind a négy külsős tagját ezentúl a parlament nevezi ki. Az IMF véleménye szerint ezek a lépések amellett, hogy megszüntetik a fékeket és egyensúlyokat a gazdaságban, aláássák a kormány kockázatos gazdaságpolitikájának hitelességét is. Ez pedig pont az ellentétes irányba hat, mint a kormány által meghirdetett célok, azaz a befektetők bizalmának visszanyerése és az ország kockázati felárának csökkentése.
Matolcsy azonban megkérdőjelezte, hogy a Valutaalapnak joga lenne az éles kritikához. „2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen annyira nem állt a helyzet magaslatán. Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát” – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. Bajnai Gordon és Oszkó Péter nyilatkozatban cáfolta, hogy meghamisítás történt volna: „Hazug és tisztességtelen Matolcsy György állítása, amely szerint a 2010-es költségvetés hamis számokra épült, illetve azokat az előző kormány meghamisította.” Továbbmenve, azt állítják: „Matolcsy György hazudott az IMF-nek a 2010-es költségvetésről.” Érvelésükben a Varga Mihály vezette tényfeltáró bizottság megállapítására hivatkoznak, mely szerint az új kormány beavatkozása nélkül a költségvetés hiánya akár 4,8 százalék is lehetett volna – ez ugyanis jelentősen elmarad a fentebb említett 7 százaléktól.
A diplomatikus hozzáállást elváró külföldi közvélemény mindenesetre csodálkozva áll a gazdasági miniszter határozott reakciója előtt, és arra emlékeztet, hogy 2008-ban az IMF az államcsőd széléről mentette meg hazánkat.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »