Elkészült a pályakezdők körében legnépszerűbbnek számító cégek Hewitt Karrier Start TOP 30-as listája. A 36 ezer fiatal körében végzett kutatásból kiderült, hogy a pályakezdők többségének nettó 178 ezer forint számítana megfelelő induló fizetésnek. Emellett a presztízs-egyetemek hallgatóinak nyolcvan százaléka akár hosszabb távra is berendezkednének külföldön. Ennek ellenére csak ezerből öten beszélnek két idegen nyelvet elfogadható szinten.
Nem kirívó történet István esete, aki bő egy évtizede piacképes diplomájával lelkesen vetette bele magát az álláskeresők forgatagába. Friss diplomájával egyből bruttó több százezer forintos kezdő fizetést és hozzá persze cégautót és telefont is álmodott magának, miközben oklevelén jóformán meg sem száradt a tinta. A kereslet és a kínálat az irreális igények miatt persze köszönőviszonyban sem volt egymással – a fiatalember így évek múltán is munka nélkül toporgott egyre kétségbeesettebben. „A pályakezdők zöme szerencsére ma már azért realistábban közelít az elvárt kezdő bér kérdéséhez, anomáliák azonban még így is akadnak szép számmal” – jegyzi meg egykori egyetemi évfolyamtársa kálváriájára visszatekintve Veres Rita, a Hewitt Humán Tanácsadó üzletágvezetője a frissen napvilágot látott felmérés kapcsán.
A legtöbb diplomás pályakezdő átlagosan elvárt kezdő bére nem haladja meg túlzott mértékben a realitásokat, de a frissdiplomások picit még így is „túlárazták” magukat. A legtöbb cég tudniillik nettó 163 ezer forintnál húzza meg a virtuális határt. A fiatalok 11 százaléka számít 100 ezer forint alatti nettó fizetésre. 55 százalékuk havi nettó 100 és 150 ezer forinttal futna neki a munka világának. Kevesebb, mint egynegyedük (23 százalékuk) már nettó 200 ezer forintos havi kezdő bérig is elmerészkedne. Csupán a fiatalok 10 százaléka számít havi nettó 2-300 ezer forintra: ezek a válaszadók azonban a kiemelten piacképesnek számító mérnök és informatikus diplomák tulajdonosai közül kerültek ki, és a kívánt összegek ebben a szektorban nem is olyan elérhetetlenek.
A fizetési elvárások természetesen a fiataloknak diplomát adó felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci népszerűségét is híven tükrözik. A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói az átlagelváráshoz képest 20 százalékkal magasabb fizetésre számítanak, míg a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói is az átlagosnál legalább 10 százalékkal magasabb fizetési igényekre rendezkedtek be. Nem feltétlenül tartja azonban szerencsésnek Veres Rita, hogy a pénz az elvárhatónál is jelentősebb szempont a pályakezdők munkahelyválasztásánál. „A válaszadók 61 százalékánál ez az elsődleges szempont: sajnálatos módon az emberközpontúság és a kellemes munkahelyi légkör sokaknál szorult a pénz mögé” – magyarázza. A leendő munkavállalók egynegyedének tartozik elvárásai közé a humoros munkahelyi légkör, de a munka és a magánélet egyensúlya is fontos az első állás megtalálásánál – legalábbis ami a pályakezdők 34 százalékát illeti. Emellett nagyjából ugyanennyien várnak piaci és gazdasági stabilitást saját leendő cégüktől.
Az elhelyezkedés előtt állók körében a legnépszerűbbeknek még mindig a pénzintézetek és a telekommunikációs szektorba tartozó cégek számítanak. Népszerűségük oka vélhetően a stabil pénzügyi háttér és a cégek által kínált nagyívű fejlődés lehetősége. A hosszú távú karrierperspektíva és a relatíve magas fizetések ellenére népszerűtlen az energiaipar és a gyógyszeripar, ez utóbbi kettőt tudniillik nem találták a fiatalok úgymond eléggé látványosnak és „szexisnek”. Mobilitás tekintetében nem érheti szó a ház elejét: tíz fiatal közül legalább hat bátran vállalná az ingázást – amennyiben a helyzet épp úgy hozná, örömmel tennék le voksukat a fővárosi munkavállalás mellett, ha saját szülővárosukban nem találnának munkalehetőségeket.
A külföldi munkavállalás is sokak távlati vagy közeljövőbeni tervei között szerepel. Mindössze a megkérdezettek 36 százaléka az, aki egyáltalán nem is fontolgat külföldi munkavállalást. A válaszadók 16 százaléka viszont már nem tartana kizártnak egy legalább 1-3 hónapos időtartamú külföldi munkavállalási periódust. A presztízs egyetemek hallgatói körébe tartozók – Corvinus, BME, SOTE – közül azonban tízből nyolc ember menne örömmel külföldre dolgozni. Ez a problémakör viszont számos kérdést vet fel a cégek tehetségmenedzsmentjében és a leghatékonyabb munkaerő megtartása területén. Persze a hosszabb-rövidebb időtartamúra tervezett külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen nyelvtudással stílszerűen szólva még csehül állnak a diákok. Ezer hallgatóból mindössze egy kommunikációképes három különböző idegen nyelven, és ezerből öt beszél és ír elfogadható szinten. A felmérés szerint még mindig angoltudásban a legerősebbek, ám ezt a nyelvet is csak minden harmadik fiatal beszéli elfogadható szinten.
A temérdek elvárás felsorolása után természetesen megkerülhetetlen, hogy mindezek után kire tartanak igényt a cégek. A kutatásban részt vevő vállalatok értékrendjében kiemelt helyen szerepel a csapatmunkára való hajlandóság és az idegen nyelvek ismerete. Háromnegyedük számára prioritás a pályakezdők taníthatósága és fejlődési hajlandósága. A megfelelő képzettség és a munkakör ellátásához nélkülözhetetlen személyes kompetenciák, továbbá technikai háttértudás csupán ezután következnek a sorban. A vállalatoknak egyébként mintegy 60 százaléka rendszeresen indít gyakornoki programokat a fiatalok számára – a tapasztalatok szerint azonban csak minden második pályázó váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ígéretes kiugrási lehetőséget jelentenek még a fiatalok számára a management trainee programok – hozzá kell tenni, utóbbiakat csak a cégek harmada indítja. Itt azonban olyan precíz, többkörös előszűréseket tartanak a legalkalmasabbak megtalálása céljából, hogy a programokon részt vevők 90 százalékos beválási rátával büszkélkedhetnek.
2010. 04. 09. (XIV/14)
