Nagy-Britanniát az IMF elemzése szerint a vártnál jóval mélyebben érintette a válság. Az 5 százalékosnál nagyobb visszaesés azt jelzi, hogy az angol gazdaság „depressziós üzemmódban” ragadt. Elsősorban a domináns pénzügyi szektor, a lakosság eladósodottsága és a szoros külpiaci kötődések vezettek a jelenleg tapasztalható rekord mértékű recesszióhoz.
A brit kormány radikális változtatásokkal igyekszik a fellendülést beindítani. Peter Mandelson, a brit kabinet gazdasági minisztere elismerte, hogy a munkáspárti kormány az utóbbi évtizedben túlértékelte a Cityt, azaz a pénzügyi szektort a kelleténél jobban támogatta, miközben az ipart elhanyagolták. A brit ipar 1997 óta több mint egymillió munkahelyet veszített. Mandelson szerint a kormány túl sokat fektetett a Citybe, pedig az ipari csoportok már régóta protestáltak, hogy a kormány a gyorsan, hatalmas adóbevételeket hozó pénzpiacok miatt elhanyagolta a termelő ágazatokat. A 150 millió fontos gyorssegély az ipar számára a brit kormány penitenciája, aminek egyik legfőbb haszonélvezője a patinás Rolls Royce vállalat. A Rolls a repülőgépiparban, az űrkutatásban az egyik legnevesebb szereplő szerte a világon. Sir John Rose, a Rolls Royce igazgatója kifejezte örömét, hogy végre a kormányzat is felismerte, hogy „sokkal kiegyensúlyozottabb gazdaságra” van szükség. Az állami segítség hozzájárul négy új Rolls Royce gyár létesítéséhez, ahol a legmodernebb technikai feltételek mellett 800 új munkahelyet teremtenek.
„A krízis legnehezebb részén már túl vagyunk, de még nem látjuk a fellendülést”– összegezte a jelenlegi helyzetet Alan Clarke, a BNP Paribas egyik közgazdásza. Miközben a krízis kiindulópontjának számító Egyesült Államokban a Federal Reserve adatai szerint a gazdaság stabilizációja megindult, az öreg kontinensen az év második felére várják a fellendülést. Német-országban a gazdaság az első negyedévben még 3,8 százalékkal gyengült, ami az 1990-es újraegyesítés óta a legrosszabb adat, azonban mára a fellendülés apró szikrái izzottak fel Európa legerősebb gazdaságában. A müncheni Gazdaságkutató Intézet adatai szerint az úgynevezett „üzleti klíma index” folyamatosan emelkedve júliusban már 87 pontra emelkedett, ami az elmúlt hét hónap legjobb mutatója. „A cégek már nem olyan elégedetlenek a gazdasági környezettel, mint néhány hónappal ezelőtt” – áll a müncheni sajtóközleményben. Brüsszelben azonnal reagáltak a pozitív jelzésre, és az Európai Bizottság szóvivője, Katharina von Schnurbein sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy „a neheze már a hátunk mögött van”. A briteken mindez nem segít, mivel a brit gazdaság még mindig jelentős recesszióval küzd. A brit kormány is küzd, az ipar támogatása mellett a pénzügyi szektor reformjával igyekszik a szektorba pumpált milliárdokat hatékonyabbá tenni. Lord Myners, a brit kabinet bankügyekért felelős minisztere a BBC-nek elmondta, hogy radikális reformokat akar a bankszektorban, és a pénzügyi befektetőket, hosszú távú befektetésekre kívánja ösztönözni.
Myners szerint a krízis egyik oka, hogy számos nagybefektetőt nem érdekel, hogy miben áll a pénze, csak elég hasznot hozzon. A miniszter szerint a cégpapírokat nem szabadna csak úgy adni-venni, hanem amikor rosszul megy egy vállalatnak, akkor a nagybefektetők ösztönözzék a változást, ahelyett, hogy minden igyekezettel megszabadulnának a részvényeiktől.
Ha a makrogazdasági fellendülés meg is kezdődik az év második felében, az európai polgárok életében ez csak évek múlva érzékelteti hatását, mivel a kormányok pénzügyi mentőcsomagjait az adófizetőknek kell finanszírozniuk, ráadásul a fellendülés miatt létrejövő, új munkahelyek zömmel csak a legképzettebb munkaerő számára jelentenek megoldást.
Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint minden harmadik uniós munkavállaló aggódik munkahelye elvesztése miatt. Nyugaton legtöbben Spanyolországban, keleten pedig a balti tagállamokban, Litvániában, Lettországban és Észtországban tartanak attól, hogy mit hoz a jövő a gazdaságban. Az Ernst and Young közgazdászai által készített felmérés szerint a várva várt gazdasági fellendülést az új influenzavírus terjedése akár vissza is vetheti, különösen Nagy-Britanniában, ahol Európában a legnagyobb a H1N1 vírus terjedésének a veszélye. Anglia fő tisztiorvosa, Liam Donaldson szerint a legrosszabb eshetőség szerint az ország harmada fertőződhet meg, és 65 ezer ember halhat meg. Ez a verzió nyilván újabb csapást mérne a lábadozó gazdaságra, ami elmélyítheti a recessziót. Nagy-Britannia először augusztusban juthat oltóanyaghoz, és 2010-ig a lakosság felét tudják várhatóan beoltani. A recesszió miatt a kormányok a szociális kiadások megnyirbálásával és megszorító intézkedésekkel kénytelenek a költségvetési egyensúlyt tartani, ami alaposan átrajzolhatja Európa politikai térképét.
2009. 08. 07. (XIII/32)
