A tavaly nyáron kipattant jelzáloghitel-válság jelentős hangsúlyváltásokat
indukált az elnökjelöltek gazdasági programjaiban. Míg a kampányok kezdetén csak
a nagyon pesszimista elemzők érezték hátukon a krízis borzongató előszeleit,
addig ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e recesszió, hanem hogy mikor, és hogy
hogyan készülnek fel a fogadására. Nem vitás tehát, hogy az erre javasolt
megoldások izgatják leginkább a tengerentúlon az utca aggódó emberét. A
sub-prime válság kárvallottjainak rehabilitációja elsősorban a demokrata oldalt
ösztönözte vaskos ígéretekre: Mrs. Clinton egy 30 milliárd dolláros alapot
hozna létre a károk enyhítésére, Obama pedig 45 milliárdot szánna a mostanihoz
hasonló esetek megelőzésére.
Adók
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »