A miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezték, Gyurcsány esetleges
távozásának erősen negatív pénzpiaci hatása lenne, ahhoz ugyanis, hogy a
koalíció megőrizhesse hitelességét, az utódnak Gyurcsányéhoz hasonló
reformelkötelezettséget kellene mutatnia, sőt nála is alkalmasabbnak kellene
lennie a koalíció vezetésére. Az elemzést végző Dresdner Kleinwort szerint
azonban a szocialista parlamenti képviselők között nincsen olyan alkalmas
személy, aki sikerrel Gyurcsány helyébe léphetne. „A kormány szilárd a
reformokat illetően, és az elfogadottsága a következő hónapokban növekedhet” –
állította magyarországi látogatása kapcsán Raffaella Tenconi, a Dresdner
Kleinworth elemzője.
Tenconi magyarországi beszámolójában úgy fogalmazott, hogy nincs komoly alapja
az utóbbi időben felerősödött aggodalmaknak, miszerint elakadt volna a
reformfolyamat. Az elemző budapesti tartózkodása alatt nem tapasztalta, hogy
komoly szándék lenne Gyurcsány Ferenc elmozdítására. Ugyanakkor felhívta a
figyelmet az MSZP támogatottságának drámai visszaesésére és az ebben rejlő
veszélyekre. A megszorító intézkedések, a magas infláció és a politikai
botrányok történelmi mélységbe sodorták az MSZP támogatottságát, népszerűségi
mutatója az egyszámjegyűhöz közelít, s ez politikailag komoly következményekkel
járhat Gyurcsány Ferencre nézve. Annak ellenére, hogy elindultak a találgatások
Gyurcsány távozásával kapcsolatban, a Dresdner elemzői szerint továbbra is
meglehetősen alacsony az esélye annak, hogy a következő egy évben vezetőváltás
lesz Magyarországon. Annak ellenére vélik így az elemzők, hogy maga a
miniszterelnök is említette nemrég néhány elvileg lehetséges utód – Szili
Katalin, Kiss Péter, Szekeres Imre és Lendvai Ildikó – nevét.
A Dresdner Bank elemzőinek jelentése szerint a kormánykoalíció továbbra is
elkötelezett a megígért költségvetési konszolidáció végrehajtása mellett, és
kitart a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok teljesítésében.
A bankház a Pénzügyminisztériumhoz hasonlóan optimista az idei évre szóló
költségvetési tervszámok teljesülésével kapcsolatban. A szaktárca előrejelzését
is alulbecsülve 2007 végére vonatkozóan a GDP 6,6 százalékos deficittel számol a
hivatalosnak számító 6,8 százalékkal szemben, ugyanakkor továbbra is óvatosan
fogalmaz a jövő évi kilátásokat illetően. A 2008-as költségvetési konszolidációs
programot „nagyon ambiciózusnak” nevezi, számításai szerint a tervezett 4,3
százalékos kitűzött államháztartási hiánycél helyett magasabb, 5,1 százalékot
prognosztizál a ház a jövő év végére. Kiemeli ugyanakkor, hogy ez még így is
kedvező eredménynek számít, tekintettel a tavalyi közel 10 százalékos hiányra.
Tenconi szerint az előttünk álló időszakban a kedvező makrogazdasági
folyamatoknak köszönhetően erősödhet a forint árfolyama. Az elemző arra számít,
hogy a következő hónapokban felélénkülhetnek az adóváltozásokkal kapcsolatos
viták. Nem kizárt, hogy a kisebbik koalíciós partner újra előtérbe helyezi a
munkabért terhelő adók csökkentését, de komoly érdekkülönbség vártható az
ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban is. Tenconi úgy véli, 2008 elején nem
vezeti be a kormány, legrosszabb esetben jövő év végére várható az ingatlanokra
kivetett új adó.
A bankház mindemellett megállapítja, hogy a magyar gazdaság növekedési
potenciáljának emelése legalább olyan fontos, mint a pénzügyi egyenleg fokozatos
rendbetétele. Arról nem beszélve, hogy a „túl nagymértékű és túl gyors”
kiigazítás a lakosság hangulatán is nyomot hagyna, ami „növelné annak
kockázatát, hogy a 2010-es választás kormányváltással, potenciálisan
agresszívabb adócsökkentéssel és így a költségvetési javulás részleges
visszafordításával járna”. A kritikus időszakot tehát a választások közeledte
jelenti majd 2008-tól, mivel – mint az elemzők utalnak rá – Magyarországon a
politikai ciklusváltások rendkívül erősen érvényesülnek a gazdasági
folyamatokban.