Az internetbanki szolgáltatások lehetőséget nyújtanak a számlaegyenleg
lekérdezésére, átutalásra, betétlekötésre vagy betétfelbontásra, bankkártyához
kapcsolódó limitek módosítására, kártya vagy hitel igénylésére, mobiltelefon
feltöltésére és befektetések kezelésére is. A mobilbankolás körében igénybe vett
leggyakoribb szolgáltatások is ezekhez hasonlóak: számlaegyenleg lekérdezése,
értesítés a számlán történő pénzmozgásokról, mobiltelefon-feltöltés vagy
kártyaletiltás. Ennél gazdagabb kínálattal már csak a fejlettebb mobilkultúrájú
skandináv bankrendszerek ügyfelei találkozhatnak, a kontinens számos országában
pedig még teljesen ismeretlenek ezek a lehetőségek.
Aki kipróbálta már azt, hogy jól ismert sárga csekkjeit nem a postán sorban
állva fizeti be, hanem bő egy perc leforgása alatt az íróasztala mellől, az
aligha sírja vissza a netbank előtti időket – állítják a módszer hívei. A
valóságot azonban mégiscsak jobban tükrözik a Magyar Posta statisztikái:
szerintük az internetes számlázás az elkövetkező öt évben biztosan nem fogja
megrengetni a sárga csekk piaci pozícióját. Továbbra is igen népszerű a csekkes
befizetési mód a magyar lakosság körében. Tavaly mintegy 274 millió darab sárga
csekket, hivatalos nevén készpénz-átutalási megbízást adtak fel, csaknem 2900
milliárd forint értékben. A megkérdezettek a befizetések egyéni időzítésének
lehetőségét tartják a csekk legnagyobb előnyének, ami nem túl meggyőző érv az
internetes banki átutalásokkal szemben.
A piackutatások szerint a netbankot eleinte csak arra használják honfitársaink,
hogy ellenőrizzék számlájuk egyenlegét és tranzakcióikat. Amikor ezt már
megszokták és megszerették, utána következnek a bankkártyás műveletek, majd az
átutalások. Tény azonban, hogy ezek a bankolási formák inkább a vállalkozások,
mintsem az utca embereinek körében tettek szert nagyobb népszerűségre. A bankok
számára a mobilbankolás mindenképpen az ügyfélkiszolgálás egyik legolcsóbb
módját jelenti, a kuncsaftnak pedig nagyobb kényelmet és legfőképpen biztonságot
nyújt. A piac pedig, ha csak a kiadott mobiltelefonos SIM-kártyák számát vesszük
alapul, óriási. Nem véletlen, hogy a mobiltársaságok is sorra kínálják fizetési
megoldásaikat – például a mobilparkolást – a bankok megkerülésével, sok-sok
aprópénzt elhalászva ezzel a Nagy Testvér orra elől. A virtuális pénzmozgások
világméretekben jóval nagyobb összegekben zajlanak, mint a készpénzes műveletek.
Apropó, biztonság! Tavaly karácsony táján másról sem lehetett hallani itthon,
mint a különböző bankok ellen intézett adathalász- akciókról. Szinte nem telt el
nap anélkül, hogy a bankszámlák illegális megcsapolására utazó csalók ne
próbálták volna valamelyik bank ügyfeleit hamis e-mail üzenetekkel a saját
weboldalukra irányítani. Az ügy olyan komolynak bizonyult, hogy a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is közbelépett. Az adathalász-akciók
során magyar nyelvű levélben érkeztek a megtévesztő üzenetek, amelyek szankciók
kilátásba helyezése mellett különböző azonosítókat kértek be az ügyfelektől a
hitelintézetek nevében.
A tanulság: egy bank e-mailen soha nem kér fel bennünket az adataink megadására,
helyesbítésére, és főleg nem zárolják valakinek a számláját amiatt, mert ilyen
kéréseknek nem tett eleget! A pénzintézetek ugyanis valódi titkosított
kapcsolattal működnek, az internetes képernyő alján kis lakat látható. Minden
bank gondosan ügyel arra, hogy csak és kizárólag titkosított kapcsolaton
keresztül azonosítsa ügyfeleit, hiszen ellenkező esetben sima olvasható
szövegként utaznának a begépelt név-jelszó adatok a világhálón. A valódi és a
csaló weblap abban is különbözik, hogy az adathalászok weboldalán nemcsak az
azonosítót és jelszót kérik be, hanem gyakran az e-PIN kód 6 karakteres értékét
is. A felügyelet megállapítása szerint az online csalások terjedése fokozott
felelősséget ró a szolgáltatást nyújtó bankokra és az ügyfelekre egyaránt.
(Következő témánk: Online vásárlás)
2007. 03. 23. (XI/12)
