Paks-ellenes tüntetők a Parlament előtt Fotó: MTI
Az Energia Klub és a Védegylet környezetvédő szervezetek akciója a múlt hét csütörtökön kezdődött, mikor is nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz arra kérve őket: ne szavazzák meg a Paksi Atomerőm? üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbítására vonatkozó parlamenti határozatot.
Egyik fő indítékuk, hogy az országnak nincs a jövőre vonatkozó, társadalmi konszenzuson nyugvó energiapolitikai koncepciója, melyben az uniós átlagot megközelítő mértékben szerephez jutnának a környezetkímélő és a megújuló energiaforrások. Álláspontjuk másik fő indoka, hogy az atomerőm? kettes blokkjában 2003-ban bekövetkezett nukleáris baleset következményei a mai napig nem kerültek felszámolásra, mi több, az ezzel járó kockázatokat eltitkolják a társadalom elől. Véleményük szerint ez a magyar szakértelem korlátait bizonyítja. Az Energia Klub perli is az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), az OAH ugyanis megtagadta a zöldszervezet információkérelmét az említett kettes blokkban történt üzemzavar elhárítási terveivel kapcsolatban. A bírói döntés szerint az OAH nem köteles kiadni minden adatot, nemzetbiztonsági érdekből vagy az üzleti titok védelme érdekében megtagadhatja az adatszolgáltatást, még ha közérdek? információkról van is szó.
Ámon Ada, az Energia Klub vezetője szerint a Paksi Atomerőm? helyett a megújuló és a környezetkímélő energiaforrásokkal kellene az erőm? által jelenleg megtermelt villamos energiát előállítani. Az alternatív megoldások gazdaságosságát feszegetve – miszerint a zöld energia háromszor annyiba kerül, mint a Pakson megtermelt áram – Ámon a Heteknek kifejtette: ha figyelembe vesszük a meghosszabbított működéshez szükséges fejlesztéseket (melyek pontos összege ma még nem tudható), könnyen lehet, hogy az atomenergia drágábbnak fog bizonyulni. Másrészt, amennyiben a zöld energia előállítását és az ahhoz szükséges beruházásokat magáncégek végzik, az nem az államkasszát, vagyis nem az adófizetők pénzét terheli, szemben Pakssal, melyet közpénzből kell fejleszteni. Ámon Ada vitatkozott lapunk azon felvetésével, mely szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) többször vizsgálta a paksi erőművet, és minden esetben elismerően nyilatkozott a biztonság kérdését illetően. Szerinte ebben a kérdésben félreértés van, ugyanis a NAÜ az atomerőműveket nem vizsgálja biztonsági szempontból, sőt a NAÜ-nek nincsenek saját biztonsági előírásai, szabályzata, mert nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal.
Az akció folytatásaként a parlamenti vita kezdő napján a Védegylet és az Energia Klub nyolcvan közéleti személyiség aláírásával – köztük Seszták Ágnes, Tamás Gáspár Miklós, Prokopp Dóra – fizetett hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban "Paksnak csak alternatívája van!" címmel. A civil szervezet tájékoztatása szerint a hirdetés a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben is megjelent volna, de a két sajtóorgánum megtagadta a hirdetés közzétételét. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet tizenhat sárgaruhás aktivistája kedden a Parlament lépcsőjére egy óriási vásznat feszített ki, amelyen a radioaktív sugárzás szimbóluma volt látható. A tüntetők a "Stop Paks!" feliratú táblákkal demonstráltak. Mivel a tüntetés előzetesen nem volt bejelentve, akciójuk a gyülekezési törvénybe ütközik, és szabálysértésnek minősül, ezért a rendőrség a tizenhat aktivistát őrizetbe vette.
Úgy tűnik, hogy a zöldszervezetek által az atomerőm? üzemidejének meghosszabbítása ellen indított kampány sikerrel járhat, ugyanis a hétfőn kezdődött parlamenti vitán a Fidesz – korábbi álláspontját megváltoztatva – az üzemidő meghosszabbítás ellen érvelt. A nagyobbik ellenzéki párt néhány héttel ezelőtti hivatalos álláspontja a hosszabbítás volt, amit Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszony Pakson tett látogatása során be is jelentett.