Életmentő beavatkozás. Jobb, ha nem itt gyakorolnak Fotó: Reuters
Évtizedeken keresztül állatokon, állati szerveken vagy magán a betegen tanultak meg bizonyos műtéti fázisokat a leendő orvosok. A páciensek azonban manapság egyre kevésbé engedik meg, hogy egy gyakornok mondjuk nekik adja be az első vénás injekciót. Ráadásul a világ fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt tett az állatok védelmére, így szükségessé vált egy új tanulási módszer kifejlesztése. A szigetországban létrehozott "skills" készségfejlesztő képzés egyik része teljesen számítógéphez kötött. A diákok a program előtt ülve lépésről lépésre végigkísérhetik, hogyan kell például sebet varrni, miközben az előttük lévő valódi tűvel, cérnával és az erre kialakított felületen akár többször is elpróbálhatják az egyes mozzanatokat.
Dr. Boros Mihály, az SZTE Sebészeti Műtéttani Intézetének igazgatója szerint mindez azért előnyös a hallgatóknak, mert úgy válhatnak rutinná számukra bizonyos feladatok, hogy közben nem kell attól tartaniuk, hogy valamit nagyon elrontanak. "Kisebb a stressz, és egyértelműen több lehetőség van a gyakorlásra" – mondta a Heteknek Boros. Gyakorolni azonban nem csak a számítógép előtt lehet. A képzés része az is, hogy egy gyakorlati laborban, műtőben szervmásolatokkal, a klinikai viszonyokat lehető legjobban szimuláló körülmények között sajátítják el például a vénapreparálást, a vérzéscsillapítást, a katéterezést, a percekig tartó bemosakodást, vagy azt, hogyan lehet mozogni egy műtőben. "A »Skill Labor« berendezéséhez szükséges 60 millió forintot pályázaton nyerte az intézet. A képzés nyújtotta lehetőségek helyhiány miatt még nem minden szegedi hallgató számára elérhetők, de jelenleg így is körülbelül kétszázan látogatják a labort.
2005. 10. 21. (IX/42)
