Szegénység. Ki mivel főz Fotó: Somorjai L.
A miniszterasszony új alapokra helyezné a szociális minimum számítását. A tárca javaslata szerint jövő év januárjától nem az egy főre jutó jövedelem lesz a segély számítási alapja, hanem egy limithez, a család létfenntartásához szükséges minimumhoz viszonyítják a segély összegét. Napjainkban ugyanis fix összeg? segély jár a legszegényebb családoknak, ám a jövőben a család speciális helyzetét alapul vevő összeg járna számukra. A viszonyítási alap az öregséginyugdíj-minimum, azaz 24700 forint 90 százaléka (22230 Ft) lesz, ez a minimum összeg, amelyet minden családtagnak "el kell érnie". A tárca számításai szerint egy négytagú családnak legkevesebb 88920 forint havi jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítani tudja a létminimumhoz szükséges feltételeket. Abban az esetben, ha ennél kevesebb összeggel kénytelen gazdálkodni egy család, szociális segélyt kap, méghozzá akkora összeget, amely révén elérhető az említett szociális minimum szintje.
Göncz Kinga várakozásai szerint ez az új szisztéma valós segítséget jelenthet az alacsony keresettel rendelkező családok számára, hiszen az állam kiegészíti a létminimumhoz szükséges jövedelmet. "Az intézkedés célja, hogy mérséklődjön a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata, az alacsony jövedelmű, többgyermekes családok eddiginél nagyobb mérték? támogatást kapjanak, valamint szűnjön meg vagy mérséklődjön a gyermeket nevelő családok támogatása közötti aránytalanság" – mondta a miniszterasszony. "Az elképzelés nagy előnye, hogy igazságosabbá válik a szociális rendszer, hiszen azokhoz jut el a támogatás, akik igazán rászorulnak. A tárca idei 310 milliárdos kerete jövőre 26 milliárddal bővül" – jelentette be a miniszterasszony.
A lapunknak nyilatkozó Márton Izabella elmondta, üdvözlendő, hogy az állam "automatikusan" kiegészíti a hiányzó összeget, és nem kell külön megalázó módon kuncsorogni ezért a hivataloknál. A Szociális Szakmai Szövetség titkára kifejtette, ez a lépés valóban a legrászorultabbakon, a létminimum alatt vagy ennek környékén élőkön segít, ám alapvető probléma az, hogy rendkívül, mondhatni nevetségesen alacsony összegben húzza meg a tárca a szociális minimumnak kikiáltott összeget. A KSH számításai szerint ennél jóval magasabb ez a limit. A statisztikai hivatal kalkulációi szerint 154000 forint az az összeg, amelyből egy négytagú család – a létminimumon – meg tud élni.
Ma Magyarországon 1,7 millió ember (gyerek és felnőtt) él rendszeres szociális segélyből. Ők azok, akiknek semmilyen jövedelmük nincsen, családi pótlékból, segélyekből, alkalmi – jellemzően fekete – munkából élnek. "A legnagyobb problémát a gyermekszegénység jelenti – emelte ki Márton Izabella –, hiszen az ezekben a családokban nevelkedő gyermekek ritkán szereznek piacképes szaktudást, felsőfokú végzettséget, nyelvi tudást, és kevés kivételtől eltekintve, az új generáció körében gyakorlatilag újratermelődik a szegénység.
Szintén a legrászorultabbakat célozza a családi támogatási rendszer tervezett változtatása, hiszen a minden gyermekhez eljutó családi pótlék lényegesen emelkedik jövőre. Az új rendszerben átlagosan 84 százalékkal nő a pótlék összege, ugyanakkor míg az egy- és kétgyermekesek számára megszűnik az adókedvezmény, a három- és ennél több gyermekes családok számára gyerekenként 4000 forint lesz a visszaigényelhető összeg. A változás hatására az egy- és kétgyermekes családok esetében változatlan nagyságú lesz a családtámogatás, ám a három és ennél több gyermeket nevelő családok az eddiginél nagyobb összegre számíthatnak jövőre. A törvénytervezet arról is rendelkezik, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett az anyák időkorlátozás nélkül vállalhatnak munkát a gyermek egyéves korától. A tartósan beteg és fogyatékos gyermekeket gondozó szülők esetében a gyes a gyermek 10 éves koráig jár, minden más gyermek esetében csak 3 éves korig. Ezzel párhuzamosan megszűnik a tartósan beteg, fogyatékos személyek után járó gyes a gyermek 10 és 14 éves kora között, helyette az ápolási díj lép életbe, amely azonos mérték? ellátást biztosít.
2005. 09. 02. (IX/35)
