Hangot adott annak a véleményének is: amennyiben a feltételek fokozatosan megteremtődnek, Magyarország 2009-2010 körül bevezetheti az eurót. Kifejtette: "a közös pénz magyarországi fizető eszközzé nyilvánítása kiutat jelent a nehézségekből, hiszen gyorsabb gazdasági növekedést, alacsony kamatszintet és stabil árfolyamot biztosít majd".
Járai Zsigmond az idei második fél évben csökkenő inflációra számít, szerinte májusban 7-8 százalék között tetőzik majd a pénzromlás, majd év végére 6-7 százalékra mérséklődik, de mint mondta, a jelenlegi helyzet alapján tarthatónak látszik a 2005 végi 4 százalékos mérték? inflációs cél.
A Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: az elkövetkezendő években komoly reformra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság nyertese lehessen az európai uniós csatlakozásnak és hosszú távon közelíthessen a közösség színvonalához. Elsősorban az állami szektorban van szükség intézkedésekre, mert tarthatatlan az adósságállomány nagysága. "Takarékosabb, racionálisabb gazdálkodásra van szükség, és a jelenlegi állami bürokrácia sem alkalmas arra, hogy az európai uniós forrásokért zajló versenyben sikeresebb legyen" – jelentette ki. (MTI)
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2004. 04. 23. (VIII/17)
