Medgyessy Péter kormányfő átveszi a megállapodás dokumentumát az OÉT tagjaitól Fotó: V. Sz.
Az 53 ezer forintos minimálbér kompromisszum eredménye. A szakszervezetek annak fejében mondtak le az 55 ezer forintos minimálbér tervétől, hogy jobb esélyekkel induljanak az adómentes étkezési hozzájárulással, a forrásadóval, illetve az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos tárgyalásoknál. A kormány képviselői az 50 ezer forintos minimálbér tervüktől és az 5-6 százalékos béremelési elképzelésüktől mozdultak el.
A Medgyessy-kabinet "Jóléti fordulat" programja révén lényegesen emelkedtek a bérek tavaly és az idén, így a 2000. évi 87,6 ezer forintos bruttó átlagkereset ez év első negyedévére 128,5 ezer forintra emelkedett. Az egyes szakmák között igen nagy volt a szórás: amíg a versenyszférában 9 százalékkal emelkedtek a bérek, addig a közszférában elérte a 27 százalékot. Azáltal, hogy a minimálbér adómentes lett, 16 százalékkal, szám szerint 6 ezer forinttal több pénz maradt az érintettek zsebében. A bérek ehhez hasonló dinamikájú növekedése a következő években elképzelhetetlen, sőt, ahogy a kormányfő korábban már jelezte, a következő három évben 3 százalék alatt fog maradni a reálbér növekedése! Ennek oka a kedvezőtlen makrogazdasági környezet: tavaly rendkívül magasra, 9,5 százalékra ugrott az államháztartási hiány, amely lefaragása egy lassuló gazdasági növekedés mellett nem könny? feladat. Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter hibának nevezte a minimálbér emelését is. Ahogy egy budapesti konferencián elmondta, várható, hogy a minimálbéren lévők tömegesen veszíthetik el az állásaikat. Károsnak vélte a diplomás minimálbért is, mivel illúziókat és megalapozatlan várakozásokat kelt, és a túlságosan is magas fizetésekkel sokan eleve nem kerülhetnek be a munkaerőpiacra. Bokros szerint a büdzsé hiányát nem a bevételek emelésével, hanem a kiadások lefaragásával kellene csökkenteni.
2003. 10. 31. (VII/44)
